A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

286 t ZSADÁNYI GUIDÖ feladataikon túlmenő tevékenységre képtelenek voltak. Ez a megállapítás érlelte meg benne a ,,Magyar Nemzeti Közművelődés" c. (1905-ben megjelent) röpiratának gondolatait, melyek egész további működésének programjául tekinthetők.

10 Főbb javaslatai a Magyar Közművelődési Egyesületek Szövetségének megalakítása, a képzőművészeti vándorkiállítások, a zeneszövetség megvalósítása, az irodalmi és művészeti élet fellendítése és a Budapestre összpontosuló kulturális élet decentralizálása voltak. Javaslata egyetlen hibájául azt kell talán említeni, hogy az akkori közszellemnek megfelelően csak a magyar közművelődés kérdésével foglalkozott és nem szentelt figyelmet a nemzetiségek hasonló problémáinak. Tartozunk azonban az igazságnak annak megemlítésével, hogy később — valószínűleg 1919 után — saját kezűleg írta röpiratának egy példányára a következőket: ,,1905 óta sok víz folyt le a Tiszán. Azóta sok mindent másképp látok ..." A röpirat országosan nagy érdeklődést keltett, számos újság és folyóirat ismertette, sőt egyesek teljes szövegében is közölték.

11 Személye az érdeklődés előterébe került, a Nyitrától Szepesig szervezkedő Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1906. évi — a Csorbatónál rendezett — közgyűlésének ünnepi szónokául kérte fel. Előadását a Közművelődési Egyesületek Szövetsége ügyének szentelte. Javasolta a közművelődési egyesületek országos kongresszusának megrendezését is.'

J Rövidesen azonban nyilvánvaló lett, hogy a Közművelődési Egyesületek Országos Szövetsége részben a kormány tartózkodó magatartása, részben az önállóságukat féltő közművelődési egyesületek ellenkezése, részben más szervezetek (Országos Magyar Szövetség, Országos Nemzeti Szövetség) ellentétes érdekei miatt nem valósulhat meg. A Pesti Hírlapban megjelent cikkében világosan kimutatta, hogy az általa javasolt köművelödési egyesületek szövetsége az erők összefogása lenne, mely semmiképpen sem azonos a gyökerek nélkül fölülről lefelé kiépített, vagy kiépítésre váró szervezetekkel, mint az Országos Magyar Szövetség, Országos Nemzeti Szövetség, Magyar Liga stb. Ezek vidéki szervezeteikkel csak gyengíthették a szükséges kulturális összefogást.

13 Utóbb 1908-ban részben hasonló célkitűzésekkel létrejött az Országos Közművelődési Tanács Károlyi Mihály elnöklete alatt. Feltehetően e nem annyira irányító, mint inkább koordinálásra törekvő testület létrehozásában is tevékeny szerepet játszott Balogh Bertalan. Miután a röpiratában vázolt program legfőbb célkitűzése így nem látszott rövid időn belül megvalósíthatónak, hozzáfogott egy másik feladat, a vándorkiállítások megvalósításához. A vidék képzőművészetének megteremtését Lyka Károlytól Hock Jánosig a művészeti irodalomban általában vándorkiállítások útján vélték megoldani. Sem az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, sem a Nemzeti Szalon ilyen törekvései nem jártak sikerrel. Nyilvánvalóan azért, mert nem törődtek eléggé a vidéki kiállítások színvonalával és ebből következett, hogy kiállításaikon művásár alig volt, és ezért nem is látszott érdemesnek számukra ilyeneket rendezni.