A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

284 f ZSADÁNYI GUIDÓ hosszas rábeszélés és valószínűleg megfelelő biztosítékok után — 1903-ban ismét elvállalta a főtitkárságot. Mielőtt tovább mennénk, vessünk egy pillantást Miskolc akkori kulturális helyzetére. Ugyanis innen kezdve válik érezhetővé Balogh Bertalan kulturális irányító tevékenysége. Közismert dolog, hogy a XX. század első évtizedének közepe táján Európában új szellemi erők jelentkeztek. 1906 Magyarországon is jelentős események kiindulópontja. Ady ,,Uj versek" c. kötetének megjelenése, Bartók és Kodály elindulása a népdalgyűjtés terén a világhír felé — történelmi dátum. Magyarországon pedig ebben az időben, mint ezt Horváth Zoltán könyvében részletesen kifejtette, már működött a Társadalomtudományi Társaságban és más szervezetekben az ún. második reformnemzedék, mely 1918-as polgári forradalom és a Tanácsköztársaság szellemi előkészítését végezte.' Bár Balogh Bertalan szorosan nem tartozott ide, de mindazok, akik ebben az időszakban meglevő és elavult intézmények újakkal pótlását, a közműveltség minél szélesebb kiterjesztését segítették elő, lényegében a holnapot szolgálták. Mi van ekkor Miskolcon? Mit csinál az irodalmat, zenét és a múzeumot irányító Közművelődési Egyesület? Időnként előadásokat rendez, melyeken pl. Porcs János tanár úr folytatólagosan helyesírási apróságokról, Szentpáli István polgármester az olasz lantos költészetről értekezett. Ezeknek az előadásoknak alig volt közönségük. Igaz, a témák sem voltak olyan igényesek, mint amelyeket egy 40—50 ezer lakosú város első kulturális szervezetétől elvárhattunk volna. A századforduló táján, mint egy összefoglaló visszaemlékezés mondja, Miskolc zenei életét a kisvárosiasság jellemezte. Zeneiskola nem volt, nyilvános hangversenyt pedig néha a Ferenczi B. könyvkereskedő cég rendezett. A zenei igényeket a csecsemőkorát élő Közművelődési Egyesület elégítette ki, de a dobogóra leginkább csak dilettánsok jutottak. Főtitkári tisztségében ismét nagy energiával látott munkához. A taglétszámot néhány év alatt ezerre növelte. Fontos érdeméül kell tekinteni, hogy a magasabb igényű tudományos előadások mellett — szélesebb érdeklődésre számottartó (ismeretterjesztő) előadásokat is rendezett. Műkedvelő előadáson mutatták be pl. Csíki Gergely: „Cifra nyomorúság" c. darabját, melyben Eszter szerepét az akkor Miskolcon élő Kaffka Margit játszotta.

0 Megrendezték a miskolci festők első kiállítását', iparművészeti kiállítást mutattak be

s és tehetséges miskolci művészek számára (Kun József szobrász

9 stb.) külföldi ösztöndíjat eszközölt ki a várostól, ill. a bankoktól. 1904-től számos koncertet rendeztek nemcsak Miskolcon, de Mezőkövesden is. Kezdetben persze még főként műkedvelők részvételével. Munkájával ismét színvonalas, kiterjedt és pezsgő kulturális életet teremtett Miskolcon. Érdeklődése és elképzelései hamar túlnőttek a helyi kereteken. Behatóan foglalkozott a többi közművelődési egyesület életével és eredményével is. Megállapította, hogy míg a nemzetiségi közművelődési egyesületek (Schulverein, Tribuna, Omladina, Matica stb.) egységes tevékenységet fejtettek ki, addig a magyar közművelődési egyesületek — megfelelő egységes szervezet és irányítás híján — provinciális