A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

268 KATONA IMRE sikerül túljutnia fennállásának kétségtelenül egyik legkritikusabb időszakán. A lerakatoknál, tehát az árusításban mutatkozó kisebb-nagyobb zökkenők, fennakadások mellett a gyár tevékenységének, működésének prosperitásában is több mindennel próbálkoztak. Igyekeztek mindenekelőtt megoldani a vezetőkrízist, mely Hüttner Józsefnek és anyjának még 1838 őszén bekövetkezett váratlan távozásával állt elő. A gyár személyzeti jegyzéke szerint a „felügyelő" a gyár első embere, legalábbis őt említik elsőként 1839-ben az „Árendás", 1841-ben pedig a felügyelő, bizonyos Wagner Július nevezetű a gyár első embere. Ezek azonban csak átmeneti megoldások, a gyár csak Mayer János személyével kerül ki — ha nem is egyszerre — a mélypontról. Mayer János személye a szakirodalom egyik elég vitatott alakja. Egyes vélemények szerint azonos azzal a Mayer Jánossal, aki 1839-ben még mint Fischer Móric csendestársa Herenden van, s ő készíti azokat a kőedénytálakat, amelyeken MAYER. J. HEREND felirat olvasható. Ezek semmiben sem különböznek a korabeli kőedénytálak típusaitól. Az Iparművészeti Múzeumnak 1, a Herendi Porcelángyár Múzeumnak pedig 3 ilyen tálja is van. Az említetteken kívül Mayer János egy másik olyan összefüggésben is szerepel a szakirodalomban, mely a herendi és a telkibányai tulajdonos, illetve gyárvezető azonos voltát bizonyítja. Az összefüggést Molnár László konstatálta „A Herendi Porcelángyár a reformkorban" című, a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben (1963) megjelent tanulmányában (235. 1.). Molnár szerint van két lapokkal határolt kanna, melyek fonákján olvasható jelek érdekes kombinációra adnak alkalmat. Egyiken, a veszprémi Bakony Múzeumén „S" „Herend" „831" olvasható, a másikon pedig, amelyik a Herendi Porcelángyár Múzeumában van, ugyancsak megtalálható a „Herend" felirat, mellette egy nyílszerű jel és egy l-es szám található. Míg a Bakony Múzeum kannáján az évszám és az első herendi gyáros, Stingl nevének kezdőbetűje, az S utal a herendi gyár pre-Fischer idejére, a másik kannán látható nyílszerű jel tulajdonosában Mayer Jánosra ismer a tanulmány írója. Mayer János Pápáról került Herendre, ahol egy-két évnél alig tartózkodott tovább. Mindenesetre Telkibányán is Mayer János nevű volt a gyárigazgató 1842-től kezdődően. Kétségtelen, hogy a nyílszerű jel a telkibányai készítményeken is ugyanúgy feltűnik, mint ezt a herendi kannán már konstatáltuk E sorok írója is érintette a nyílszerű jegy kérdését,

20 de abban nem mesterjegyet, hanem masszajelet vélt felismerni. Herenden ugyanis— mint ezt Fischer Móric égetéspróbája bizonyítja —• az egyes masszák típusait az ABC különböző betűjével jelölték. A masszák jelölésében az ABC első betűit ugyanúgy használták, mint az utolsókat, az S-t, vagy az Y-t. Ebből gondoltunk arra, hogy a nyílszerű jel esetleg egy rosszul benyomott Y betű. Miután az S és az Y betű az ABC-ben is közel állnak egymáshoz, a két tárgy formai és festésbeli analógiája nem tűnt logikátlannak. Ha azonban a nyíl-jel problémáját nem pusztán Herend, hanem Telkibánya összefüggéseiben is vizsgáljuk, más eredményre jutunk. Az Iparművészeti Múzeum gazdag telkibányai törzsanyagában egyetlen nyílj éles tárgyat sem találhatunk. A közelmúltban a múzeumba került ún. Keresztes-gyűjtemény tárgyai