A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBÁNYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 267 zása nem állt és nem állhatott kapcsolatban Hüttner József és anyja özv. Hüttner Mátyásné, valamint ennek veje Haizl Antal pánikszerű telkibányai szökésével. Ök — mint tudjuk — Miskolcon, a Butykai-féle kőedénygyárban helyezkedtek el átmenetileg, de ennek bukásával átkerültek Apátfalvára. A gyár átmenetileg vesztegel, de működése egy pillanatra sem szünetel. Ezt az is bizonyítja, hogy a gyár fennmaradt készítményei között egyaránt található az 1839—40—41-es évekkel jelzett edény is. Ez azért is dicséretes, mert az 1840-es években nemcsak a kassai kőedénygyár szüntette be tevékenységét, de átmenetileg szünetel a hollóházi, sőt a miskolci gyár is. Talán éppen ezt az átmenetileg mutatkozó konjunktúrát élvezve 7. kép. Kanna, porcelán. Pápa, 1840 előtt!? Iparművészeti Múzeum tulajdona (Ltsz. 10. 116. 1.)