A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBANYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE KATONA IMRE A magyarországi kőedénygyárak között előkelő hely illeti meg a telki­bányai kőedény- és porcelángyárat. A gyár sokáig a „REGÉCZ" jelzést al­kalmazta készítményein, ezért akadtak, akik a regéczi és a telkibányai gyárban nem egy, hanem két különböző gyárat véltek. Támogatta ezt az elképzelés, hogy Telkibánya korai és későbbi gyártmányai között meg­lehetősen nagy eltérések, különbségek találhatók, elsősorban a technikai kivitel tekintetében. Ma már köztudott, hogy a gyári jegyet alkotó REGÉCZ annak az uradalomnak a neve, melynek egyik falujában, Telkibányán állt évtizedekig a porcelán- és kőedénygyár. A gyár már régóta foglalkoztatja a magyar kerámia szakembereit, történészeit. Ennek ellenére története mindmáig csak részben ismert és nemcsak működésének késői szakaszait fedi homály, hanem alapításának, kezdeteinek idejét is. Telkibányán léte­sült az első porcelángyár Magyarországon a XIX- sz. elején. Már pusztán ezért is megérdemli a történészek, szakemberek fokozott figyelmét, érdek­lődését. Míg Nyugat-Európában közvetlenül a fajansz után kezdődik a por­celángyártás, Magyarországon a kőedény megelőzi a porcelán megjelenését. Ezért az 1800-as évek elején már számos kőedénygyár üzemel Magyarorszá­gon (Kassa, Pápa, Batiz, Körmöcbánya stb.), de porcelángyár még egyetlen­egy sincs. Készítettek ugyan már porcelánt Magyarországon a század ele­jén (Holics), gyárszerűen azonban csak Telkibányán kezdték készíteni az 1830-as évek elejétől. Állítólag az itt talált kaolin adta Breztenheimnek a gyáralapítás ötletét, később azonban, Herendhez hasonlóan, import kao­lint használtak áruik előállítására. A gyár alapításáról, kezdeteiről a közel­múltig ellentétesen vélekedtek. Egyesek szerint 1820-ban alapították, 1 má­sok a húszas évek végére tették a gyár létesítését. 2 Mihalik kutatásai tisz­tázták, hogy a gyár 1825-ben létesült. A Bretzenheim-levéltárban találha­tó számadáskönyvek adatai alapján a gyár építésére, berendezésére fordí­tott költségek összegszerűen is ismertek. Ennek ellenére a gyár indulását mégis előbbre tették a feltételezett reális időpontnál. Az első évszámos regéci készítmény 1831-ből való. 1829. november 23-án kelt szerződés szol­gált az első gyárigazgató, Hüttner Mátyás működésének alapjául. 3 E szerint alig remélhető, hogy 1830 előtti telkibánya iporcelán előkerül, ugyanis a munka teljes beindulása ellenére sem állhattak kész telkibányai tárgyak a kereskedelem rendelkezésére. Egyébként az első számadáskönyvi bejegy­zések is arra mutatnak, hogy csak 1830-ban kezdődhetett el a gyárban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom