A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

198 IFJ. HORVÁTH BÉLA fontos társadalmi igényt elégítenek ki, mint használati tárgyak és egyre kedvezőbb összképet nyújtanak az ipari üzemek irányában és azok közvetlen környezetében. A városbelsőben egyrészt műemlék helyreállítási, másrészt rekonstrukciós és városkép-javító tevékenységet egyidejűleg kielégített a Miskolci Nemzeti Színház bővítése ill. átépítése. Ennek keretében egyrészt zárttá és befejezetté vált a Déryné utcai utcakép, másrészt a Színház nyugati tűzfalának egykor telekspekulációs maradványai megszüntetésével lehetőség nyílt a színház funkciójának és a látogatók igényét is kielégítő külső és belső tércsoport városképi megoldására. Hasonló jellegű feladatnak tekinthető — bár léptékében lényegesen kisebb — a Sötétkapu és környéke rendezése, rekonstrukciója. Ilyen és ehhez hasonló megoldások nagymértékben állnak még rendelkezésre, amelyek révén a városról alkotott megítélés előnyösen változtatható volna. Szólni kell itt néhány olyan városképjavító tevékenységről, mint a Bartók Béla tér, a Széchenyi u. 19. sz. és 56. sz. épületek kiemelkedően hivalkodó felépítményeinek eltávolítása. A zöldterülethez kapcsolódó pihenő és üdülést szolgáló létesítmények közül kiemelkedő kvalitású a tapolcai Thermálfürdő, említésre méltók a Strand létesítményei. Korai volna — befejezés előtt — tapolcai Juno Szállót méltatni. Az Avasi Kilátó építészeti formálásával és megjelenítésével önmagában jól sikerült, ízléses alkotás, de megoldatlan maradt a hozzá vezető út és így használati értéke a kívánatosnál alacsonyabb. Jelentős és régvárt társadalmi igényt elégít ki a Népkerti Sportcsarnok, amelynek belső térképzései és funkciói kimagasló építészeti igényességről tanúskodnak. Az épület elhelyezésénél azonban sajátos módon csökkenteni kellett a Népkert amúgy is szűkös zöldterületét és az épület bejáratának magassági megválasztása, a terep és a padlóvonalak kijelölése, a külső városkép megjelenítését a Felszabadítók útja irányából nagymértékben mérsékli. A város építészeti és városképi alakulásának szerves részét alkotják képzőművészeti alkotások az ún. mikro elemek és a kertészeti kultúra. Az elmúlt negyed század alatt jelentős mértékben megnövekedett a városban felállított és elhelyezett képzőművészeti alkotások száma. Történtek erőfeszítések a városkép fejlesztésére, s ennek keretében megjelent az 1 1960-as számú Tanácsrendelet, amelyet időközben hatályon kívül helyeztek. Több tanulmánytervben és koncepcionális javaslatban történt utalás és készültek intézkedési javaslatok a városkép javítás érdekében üzletportálok átépítésére (Széchenyi utca és a Belváros rekonstrukciója) stb. Ennek gyakorlati realizálásánál azonban átfogó végrehajtási akciókra nem került sor. Helyenként egyedi megoldások készültek, korántsem olyan mennyiségben és mértékben, amilyen ütemben a város helyzete egyébként megkívánta volna. Az egyéb fontosabb építési feladatok elvonták a kapacitást e városképjavító és karbantartással, felújítással kapcsolandó tevékenységtől. Kertészeti kultúra; új építésként az Avas tetőn és a lakótelepeken valósult meg. A meglevő városi zöldterületek fenntartása érdekében is történtek jelentős erőfeszítések, de a városba áramlás üteme és ezzel egyidejűleg a meglevő