A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

A MISKOLCI VAROSKÉP VÁLTOZÁSA 195 Kun Béla utca: Merevebben kezelt lakóterület, ahol a terepadta lejtési lehetőségek és a városképi hangsúlyok elhelyezése és megoldásának részletei a merev kezelés következtében nehézkesekké vált. Egykor szanálás mentes terület. Csabavezér út: Rekonstrukciós területen (földszintes falusias házak bontása után) új beépítés, különösebb városképi koncepció nélkül, lakótelepszerű beépítéssel, az épületegyüttes összhatása Tapolcáról Miskolc felé jövet különösen kedvezőtlen összbenyomást nyújt. (Tetők, kémények stb.) Mikes Kelemen utca — és Dessewffy utca: Bérvilla jellegű kockaházas beépítés, ahol a tereplehetőségek kiaknázatlansága több zöldterületi és útvezetési egyenetlenséget mutat. A beépítésnek különösen jó színfoltja a Mikes Kelemen utca végében elhelyezett OTP-öröklakások. Oldottabb még az északi területek beépítése. Túlzottan merev és egyhangú a Dessewffy utcai sor, amely nem illeszkedik kellő mértékben a táji és terepadottságokhoz. Egykor gyümölcsös és szőlőterület. Bacsó Béla út: A kockaházas beépítés jellegében idegen a városközponthoz közvetlenül csatlakozó terület leendő beépítési karakterétől. Űj utcanyitás, illetve útbővítés révén feltárt terület; az eddig megvalósított létesítmények szanálást alig igényeltek. Bajcsy-Zsilinszky utca: Az útvonal beépítését szolgáló több szakaszban kiépült lakóépületsor. Kevert városképi hatást nyújt, de építése idején viszonylag gyorsan pótolta az új út nyitása révén kialakult városképi megoldást. Nagyrészt egykori ipari terület felszámolása révén kialakult forgalmi út és a szomszédos terület felhasználása. A Kun Béla és Zamenhoff utca beépítésénél már oldottabb, kedvezőbb beépítés alakult ki. Szentpéteri kapu: Az egyik legnagyobb tömeges lakásépítési terület, ahol a terepilleszkedés, alközpontszervezés és a vertikális hangsúlyok koncepcionálisan — a keleti területen — kedvezően alakultak, de nem mindenben biztosítják a kulturált emberi környezet elmélyült kialakítását. Szeles utca: Kisebb, zárt lakóterületi egység, kedvező összhatásban, az egykori honvéd kórház szanált épületei helyén. Széchenyi u. — Kossuth utca: A meglevő keretes, zárt beépítéshez szorosan illeszkedő beépítés, ahol elsősorban a városkép befejezésének és egységes hangulatának megőrzése volt kívánatos. Nagyrészt földszintes lakó- és irodaépületek felszámolásával kialakult építési területen. Tizeshonvéd utca — Hoffmann Ottó utca: Egyrészt lakóterületszerűen, másrészt a meglevő épületekhez keretesen kapcsolódó beépítés, amelynek továbbfejlesztése az elkövetkezendő évek feladata. Egykor földszintes kisvárosi — helyenként falusias — beépítés szanálása révén valósult meg. Győri kapu Észak: 16 ütemben megvalósított beépítés, amely nőtt város benyomását kelti változatos formai és városképi hatásokkal, helyenként kiegészítő és egységességre törekvő módon fogalmazva, összhatásában mégis széteső keletkezése jegyeit erősen magán viselő tendenciákkal. Egyike a legtipikusabb „varrat" területeknek Miskolc és Űj-Diósgyőr között, nagyrészt mezőgazdasági művelési területen, az utóbbi években kisebb mérvű szanálással. Győri kapu Dél: Egységes, merev beépítés, derékszöges rendszerben. .13*