A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 161 szerv vezetői más pincéről nem tudnak. Szerző véleménye szerint a keleti szárny többi része, valamint a templom egy része alatt is feltételezhető még pince. Nem kívánok foglalkozni részletesen az ablakok, kapuk és homlokzatok kialakulásával és jellegével sem, hiszen a falkutatástól igen sok kérdés és probléma megoldását várjuk, s joggal, miként azt a kolostor déli (fő-) bejárata feletti és melletti homlokzat restaurálásának eredményei is mutatják. Azt tudjuk, hogy a déli és részben a keleti oldalfalakat is átépítették az újraboltozások után és a barokk átalakítás déli oldali oltárépítése és kápolna-építése miatt a hajónak egyetlen déli ablakát sem ismerjük, s semminemű támpontot nem szolgáltat számunkra a szentély déli oldalán levő három ablak sem a jelenlegi formájában, falkutatás nélkül. Remélhető, hogy a szentély záródásának 3 elfalazott ablaka gótikus maradványokat nyújt majd és nem kizárt az sem, hogy a nyugati templombejárat felett levő idomtalan és stílustalan ablak alatti falrész kutatása esetleg hajdani rózsaablak nyomára vezet. Meg kell vizsgálni a támasztópilléreket is, melyek a középkori és melyek a később újrafalazott pillérek, hiszen a piarista birtokbavétel után 1792-ben 6 támasztópillért teljesen újrafalaztak, viszont a kolostor építményénél 10 támasztópillért, a templomnál pedig 7 támasztópillért ismerünk! Fontos útbaigazítás várható különösen a földszinti folyosók (hajdani ,1 : i ii 11. kép. Gótikus bordamaradványok