A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 159 A nagyméretű gótikus ablak a templomépület által védett részen volt kialakítva, aminek nyilvánvalóan védelmi okai voltak, de vizsgálandó az is, hogy nem volt-e még más ilyen ablak is, mert ha nern, akkor ez is valószínűsíti, hogy a keleti szárnynak és a templom melletti szárnynak a korai időkben is volt emelete! A keletéit templom szentély-alaprajza, mai méretei a XIV— XVI. században alakulhattak ki, míg a hajó alaprajza a XVII. századi átépítések során feltehetőleg módosult. A XV. században (1417-től) elkezdett lelkipásztori tevékenység és a szerzeteseken kívül most már nagyobb számú templomlátogató hivők igényeire tekintettel végezhették el azt a megújítást, melynek befejezése után (1475-ben) a „megújított" kápolnába temették el Dénes újhelyi pálos priort. A kolostor mai alaprajza is sok mindent megmutat a korábbi funkcióból: a tágas — 3 méter széles — keresztfolyosók — a kerengő — szerepét nem kell bemutatnunk. A szentélyből nyílt a sekrestye, melyet a piaristák 1795-ben úgy alakítottak át, hogy abban a diákok télen misét hallgathassanak, Oratóriummá alkították a sekrestye feletti helyiséget is. A keleti szárny másik nagyobb méretű — mintegy 10,0 X 6,5 m-es alapterületű — helyisége lehetett a káptalanterem. A nyugati szárnyban a legnagyobb, 5 ablakkal megvilágított, 14,0 X 6,50 m-es alapterületű helyiség volt a refektórium, s mellette egy kamra. Ezt követte a konyha és egy kamrája. Az észak felé néző szárnyban volt a gazdasági feljáró, egy nagyobb tárház és kisebb kamra. A szentély és a hajó találkozásánál levő kerengőrészben (a torony földszintjén) 2 nagyobb méretű falifülkét találunk még ma is. Lehet, hogy itt volt a könyvtár őse, de azt is tudjuk, hogy 1786-ban már volt könyvtárszoba is, ahol a leltár két nagy almáriomot, a clavicordot, a cimbalmot, a regio-órát említi. Szükség is lehetett a könyvtárhelyiségre, hiszen a feljegyzések szerint a sátoraljaújhelyi kolostornak már a XVIII. század közepén 2000 kötetes könyvtára volt! A földszinten volt a prior cellája egy oldalsó kamrával és a provinciális cellája, ugyancsak egy oldalsó kamrával. Az épületben 1786-ban összesen 19 cella (szerzetesi lakószoba) és 3 iskolaosztály (Syntaxis-, első és második grammatikai osztály részére) volt, s 28 kályha gondoskodott ezek, valamint a közösségi helyiségek fűtéséről. (A refektóriumban levőt a leltározók 30 Rf-ra értékelték!) Ez a szám azt mutatja, hogy a pálosok tartózkodásra rendszeresen közel 30 helyiséget használtak. Amikor a Tokajból átköltöztetett piaristáknak — szerencsére csak átmenetileg — a kolostor épületében az iskolát két humán osztállyal növelve kellett kialakítaniuk, az öt termet a második emeleten hozták létre, ott törtek át közfalakat és létesítettek tágasabb ablakokat, ajtókat. Ekkor — a XIX. század elején — építették át a lépcsőket is a második és harmadik szintre való feljáráshoz. Ilyen „lépcsőházi" kialakítás található a kolostorépület délnyugati és északkeleti sarkában. Azt a történeti rész fejtegetéseiből tudjuk, hogy a kolostor épületét a XVII. században toldották meg egy emelettel, 1698-ban építették a kolostor második emeletét, tehát a XIV— XV— XVI századokban a helyiségek belső megoszlása nyilvánvalóan más volt, mások voltak a méretarányok, de a fő-
