A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 157 rat — az északi oldalon nyílott. ,,A templom fő és oldalhomlokzatát L-alakban övező kis kertet"

06 itt is meg lehet találni, a korábbi századokban és az 1811. évben a templomtól délre levő részen elkezdett gimnázium-építési munkák alapozásánál talált nagyobb mennyiségű csont stb. itt is valószínűsíti azt, amit Éri István az ilyen térséggel kapcsolatosan ír: „ezt a szerzetesek — hajdani temetőjének tarthatjuk." A sátoraljaújhelyi kolostor-templom tornyának építése bizonyítja azt, ami a nagyvázsonyi Szent Mihályról elnevezett pálos kolostor ásatásainál" csak feltételezés maradt a toronyra vonatkozóan, hiszen a szentély és a hajó közötti sarkon, a quadrum délkeleti sarkában erős támpillért stb., s ma is meglevő, de XV. századi kiépítésű harangtornyot találunk, s a torony földszinti helyiségét jelentő kerengő-részlet három sarka alsó részében 15—15 cm-es erősítő kiszögellés van. (A torony részleteit részletesebben ismertetem a továbbiakban.) A budaszentlőrinci főkolostornál is a szentély és a hajó falainak találkozásánál, az északkeleti sarkon találhatók az erős torony alapfalai.

68 A torony falai a földszinten és az első két emeleten 1,22 m vastagok, kivéve a déli oldalon, ahol a templomhoz való hozzáépítés folytán a falvastagság meghaladja a 2 métert. A torony szoros kapcsolatban van a templom szentélyével és a keleti épületszárnnyal. A szentély északi fala a már említett vastagítással a torony déli falául, a hajónak a szentélyből kiszögellő fala pedig a torony nyugati falául szolgál. A torony három sarka alsó részében (a délit kivéve, hiszen ott a hajó és a szentély falainak találkozása és a megvastagító falazás kellő támaszt ad) 15 cm-es kiszögellés látható, északnyugat felé pedig hatalmas támasztó pillér is létesült. A torony első emeleti részének faragott-kőbélletű, a felső részén a nyolcszög három oldalával végződő, alacsony bejárata van a templom északi oldalán futó folyosó-ágból. Az oratóriumba kelet felé vezető bejárat be van falazva, az észak felé nyíló bejárat a folyosóból elfalazott kis előtérbe vezet, s onnan jutunk be az oratóriumba. A torony első emelete feletti boltozat a XIX. század végén beomlott, máig sincs helyreállítva. A torony második emeleti helyiségében van egy hajdan nyugatra néző (most a II. emeleti folyosóra nyíló) hatalmas gótikus kőbélletű ablak. Az ablaknyílás magassága a belső oldalon 2,6 méter, a szélessége pedig 0,94 méter. Az ablaknyílásnak ez a magassága és szélessége 0,54 méter mélységig megmarad, ahol is az ablak keretezése a nyílást 0,48 méternyire szűkíti. A 0,23 m széles kerettől a nyílás egyre szélesedik, úgy, hogy a külső szegélynél 1,1 méter és 2,8 méter magas. A keretmagassága 2,43 méter. Az ablakot osztó tag nincs, a felső részt egyszerű mérmü díszíti. Ezzel az ablakkal szemben, tehát kelet felé egy faragott profilos keretezesű, 1,3 m magas és 0,8 méter széles, külső részén befalazott nyílást találunk. A III. emeleti részen egy — az előzőhöz hasonló, de jóval kisebb —, külső részén befalazott nyílás található. A torony IV. emeleti részén négy széles és magas ablak van, azonban ezek már alacsonyabb ívhajlásúak és kétségkívül a későbbi időkből, mégpedig valószínűleg a torony 1668. évi megújításának idejéből származnak. Itt már a torony alakja is változást mutat, minden sarka le van tompítva és