A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

156 JOÓ TIBOR gyűjteményben

0

'

1 van a P.P.N.S. aláírású ,,Norma Aedifici et condescensionis Fratrum Ordinis S. Pauli p. Eremita in eorum Possessionibus" megnevezésű terv, de ez is teljes keresztfolyosó kialakítást, négyszögű quadrumot stb. mutat.) Az újhelyi kolostor nagyobb, mint pl. a nagyvázsonyi volt, s jelenleg mégsem találjuk a középkori kolostorokra jellemző és Nagyvázsonyiban, valamint Márianosztrán is meglevő keletéit kápolnát a kolostor keleti szárnyában

(;

', viszont tudjuk, hogy a templom déli oldalához épült 1673-ban egy kápolna, továbbá 1743-ban bontottak le egy régi kápolnát (a Szentháromság kápolnát) és helyette (de nem biztos, hogy a helyére!) sokkal díszesebbet építettek. 1767-ben egy további kápolna is létesült. A kápolna hosszú meglétét tehát joggal tételezhetjük fel, de helyét csak az esedékes feltárás rögzítheti. (Igen sajnálatos, hogy az 1786. évi államosításkori állapotot feltüntető alaprajz az Országos Levéltár anyagából sem került elő, holott még a fedélszékről, a toronysisakról, a malmokról, a Bodrogolasziban levő házról stb. is van felmérési rajz!) A templom főhomlokzata itt is nyugatra, egy kis térségre néz. A térségből nyílik — észak felé, a kolostor egyik szárnyának oldalhomlokzatán — a kolostori főbejárat is, bár a későbbi időkben a kolostorépületen ma meglevő nyugati bejáratot is nyitottak. A mellékbejárat — a gazdasági bejá8. kép. Folyosórészlet