A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PALOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 149 refektóriumában felfüggesztett nagyszámú szentkép között találták és leltározták II. András és IV. Béla királyok — régi aranyozott keretben lévő — festett képmásait is. 26 A XIV. század első felében végzett újabb, jelentős építkezésről ír például Kisbán Emil 2 ', de erre vonatkozó okleveles anyag, vagy egyéb bizonyító adatok nem ismeretesek. Valószínű azonban, hogy ilyen jellegű adatok, vagy feltételezések alapján szerepeltette Pázmány Péter a sátoraljaújhelyi pálos kolostort a XIV. század közepén létesültként. A kolostor templomának építési ideje bizonytalan, azt azonban rögzíthetjük, hogy 1501 előtt — nyilván a XIV. században is — már állott, de átépített, továbbfejlesztett formában, hiszen már 1417-től megvolt a pápai engedély a nyilvános prédikációk tartására 211 , tehát a templom már nem csak a kolostor lakói csendes áhítatának helye volt. A torony alatti folyosó rész néhány kiemelkedően szép gótikus részlete is a XIV. század végére, a XV. század elejére utal és Dénes újhelyi pálos priorról is azt említik, hogy az általa megújított „kápolnában" lett eltemetve 1475-ben. 30 Van olyan egyházi publikáció, mely szerint a pálosok újhelyi templomát 1434-ben építették újjá. 1501-ből származik a torony órájának gótikusán számozott márványlapja is. Az óralap önmagában is komoly értékű emlék, a koraiak közé tartozónak tekintendő. A XV. század végi és XVI század eleji újjáépítést a Pálóczy család támogatására vezetik vissza/ 52 A templom-hajó és a szentély északi falának gótikus eredetét igazolják a templom padlásán látható és a mostani boltozás fölött levő gótikus keresztboltozatok falívei is mind anyagukban, mind alakjukban. A tornyot a helytörténetírók 1501-ben épített és 1668-ban, valamint 1756-ban megűjítottnak tekintik, de meglevő ablakai biztosan korábbra datálják. Az 1501-es évszámú óralap nem a toronyépítés, hanem egy átépítés, vagy az óralap felszerelésének időpontját igazolhatja csak. Ilyen falívek nyomai nem láthatók sem a szentély, sem a hajó déli oldalán. Ahol a falívek megvannak (tehát az északi és nyugati falnál), ott igen durva, homokkal kevert, majdnem tiszta mészből álló, igen kemény kötőanyagot találunk, míg a déli és keleti szakasz igen finom homokkal kevert, kevésbé erős kötőanyagot mutat. A diadalív északi fal felé eső része szintén régi, míg a déli rész újabb. Annak, hogy a déli oldalon nincsenek meg a korábbi boltozat maradványai, az lehet az oka, hogy — talán 1566-ban — felgyújtás miatt leomlott a fal valamilyen magasságig és újjáépítették eredeti helyén. Az 1500-as évek elején még számos adománnyal gazdagodtak az újhelyi pálosok, de a század második fele már viszontagságokkal van tele, sőt már 1530-ban kiűzte őket a toronyi szőlőből Drágffy Gáspár, az újhelyi házból és petrahói birtokból pedig Perényi Péter. 1560-ban Miksa császár azzal a feltétellel járult hozzá a plébániai templomnak a luteránusok részére való átengedéséhez, hogy a pálos atyáknak adassék vissza a rendházuk, s ennek a feltételnek Perényi Gábor eleget is tett. 3 ' 1566-ban tatárhadak fosztották ki és gyújtották fel a kolostort 30 , 1603 végén Bocskai hívei vették el a vagyonukat és adták át kincstáruk javára. 30
