A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI VOLT PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM, KOLOSTOR ÉS BERENDEZÉSEI TÖRTÉNETÉHEZ JOÓ TIBOR Sátoraljaújhely, Deák u. 14. szám alatt egy kétemeletes — négyzetalakú udvart körülzáró — épülettömb áll, melyet diákotthonként használnak. Az épülettömb déli oldalán, ahhoz hozzáépítve, római katolikus szertartású templomot találunk, a templomtól délre és keletre egy — közelmúltban bővített — gimnázium működik, az épülettömbtől északra pedig, néhány évvel ezelőtt korszerű diákétkezde és konyhaüzem létesült. A négyzetes udvart körülzáró épülettömb és a templom a volt pálospiarista kolostor épületegyüttese, melynek több mint hét évszázados története, művelődéstörténeti szerepe, rendtörténeti helyzete és — sajnos, csak kis részben — megmaradt építészeti, képzőművészeti és iparművészeti értékei megérdemlik a részletesebb vizsgálatot, ismertetést, bemutatást. 7. A kolostor és templom története A pálosok történetével foglalkozó Kisbán Emil 1 a sátoraljaújhelyi pálos kolostor alapításának időpontjaként az 1248. évet jelöli meg, s Fejér Codex Diplomaticus-ában is olyan adatot találunk, mely szerint ,,Bela rex Hung. circa annum MCCL-um monasterium S.Aegidii de Ujhely fundat et dotat" 2 , azonban sokkal valószínűbb — pálos vonatkozásban — az 1258. év alapítási évként való rögzítése, akár Szirmay Antal 3 , akár egyházi adattárak 4 nyomán, hiszen a pálosrend bölcsője — a Pilis barlangjaiban, majd Pilisszentkereszten — is csak 1250-ben jött létre; viszont mindenesetre tény, hogy a legkorábban megalakult pálos kolostorok közé (Patacs, Pilisszentkereszt, Pilis, Űjhely, Bakony, Hidegkút, Badacsony, Örményes, Elek, Nagyszakácsi, Zala, Bajcs, Pilisszentlélek) tartozik. Hazánkban a XIII. század közepén, a tatárdúlás után, a lakosságot ért borzalmas csapások és fenyegető veszélyek nyomán, erősödött a hitélet is. A pilisi hegyek barlangjaiban lakó remetéket Özséb esztergomi kanonok összegyűjtötte és 1246-ban a pilisszántói völgy hármas barlangjába vonult, majd 1250-ben az egykori Szántó mellett — a mai Pilisszentkereszten •—, saját vagyonából a szent Kereszt tiszteletére szerény kolostort és templomot épített. 1262-ben pápai jóváhagyást nyert az új rend, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend és a „Sacer et candidus ordo sancti Pauli primi eremitae" nevet kapta. Ideiglenes szabályokat Bertalan pécsi püspöktől kap10
