A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

HUSZTY Sándor : Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864-1871

12 HUSZTY SÁNDOR minden rétege és osztálya egyiránt és szükségeihez mérten sajátjává teheti, ha a nemzetnek a szó legtágabb értelmében, közvagyonát képezik. A gyakorlatilag szerzett tapasztalásokkal egyiránt haladó irodalmat kell tehát alapitani, még pedig hazánk természeti kincseiből s a nemzet szelleméből eredetileg kifolyót; más kútforrásokhoz csak ott szabad folyamodnunk, ahol ezek, a minden körülmények között azonos alapelvekre vonatkoznak, mert a szabad vizsgálódás általános eredményei ugyan az emberiség sajátjai, a nemzetekéi azonban viszonyos részletezésűk és alkalmazásuk, s ezért a nemzet saját erejéből kell képződjenek, hogy szelleméből eredetileg folyjanak ki, mert éppen a nemzet saját köre megismerésére vonatkoznak s szellemi mint politikai állására érezhető befolyásuk van."

G Az 1865. november 8-i tudományos ülésen elhangzott „Herman Ottó muz. conservátor értekezése a kártékony rovarokról. Értekező előre bocsátván egy rövid értekezést az állattan feladatáról általában, bemutatja a Bécsből hozott négy táblázatban összeállított kártékony rovarok változatait, minden fajról külön elmondván életmódját, szaporodása arányait, és azt a kárt, amelyet az ember háztartásában, a földmivelés körébe tartozó növényekben, a gyümölcsfákban vagy az erdőkben okozni szokott."

7 Megjelenik ebben az évben „Adatok Erdély pók-faunájához" című cikke is, melyben nagy monográfiájának csírája rejlik. Meg is indokolja: „Köztudomású dolog, hogy Bielz Ede ur 1857-ben egy, Erdélyt akkori állapotában kimeritően ismertető munkát bocsátott közre. Erdély Faunájáról szólva, sok más, hazánkban eddig még meg nem ismertetett állatseregekre utalva megjegyzi, hogy az erdélyi pókfajok még merőben ismeretlenek! Ezt olvasva rögtön eltökéltem magamat, a pókokat tanulmányozásaim körébe vonni s azon vagyok, hogy mintegy három havi tanulmányozásom némi eredményét, egyelőre csak puszta jegyzék formában bemutassam."

6 De emellett várja őt még a múzeumi aprómunka is. Brassai 1865 áprilisában elutazott s a távolból terheli Herman Ottót kisebb szolgálatokkal. „Édes Herrmann Ur! Kéntelen vagyok egy rakás bizománnyal fárasztani: 1. Az ablakon, ahol a virágok vannak, van egy fekete üveg kerek tükör és egy kerek ,Wasserwaage' v. vizmérték. 2. Stein Jánostól elkérendő rovásomra egy ,Kisdedek számvetése'. 3. A metre-es Zollstock Ezeket sziveskedék egy kis ládácskába gondosan bepakolva a postaszekérre tenni s ez alatt az Adresse alatt: Tek. Erkel N. János uradalmi igazgató urnák Csabán át B. Gyula postaszekérre előre fizetés nélkül feladni. 4. Azon a kasztlin, melyen az óra van, talál három könyvet illetőleg füzetkét, u.m. a) Zsarnoczy Antónia Versei, b) Valami útirajzok — czimét nem tudom megírni, c) Botha Bemerkungen über die Ausgabe der Fragmente der griechischen Komiké. Ezeket küldje el a könyvtárba Szabó Károly urnák.