A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

ADATOK A KAPTÁRKÖVEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 111 csupán egy lakótérből áll (6. kép). Fejlődésük során és a gazdasági viszonyoktól függően bővülnek. Alkotóik nem csupán az emberi lakás céljára szolgáló helyiséget alakították ki a riolit tufában, hanem a jobbágy család minden ökumenikus tartozékát is; kamrákat, ólakat, szárítópadlást, szénatartót, vermeket, sőt jászolos istállót is (7. kép). A napjainkban még létező barlanglakásokból néhányat felvételeken mutatok be (8., 9., 10. kép). Jogosan feltételezhető, hogy a kaptárfülkék a barlanglakások és tartozékaik kialakításában gyakorlott lakosság létesítményei. A fülkék használatának korát az eddigi leletek alapján a XI—

XV. sz. közé tehetjük. Bár a"birtokunkban levő leletekből bizonyossággal a barlanglakások kezdetének korára még nem lehet, mégis ügy vélem, hogy a barlanglakások a kaptárköves méhészkedés évszázadai alatt már valamilyen formában léteztek. Ennek a kérdésnek, mint az etnikum problémájának megfejtése a jövő kutatási feladata. Ami az etnikum kérdését illeti, a méhészkedésnek fentiekben vázolt eredetét a Bükk és Mátra vidékén letelepült honfoglaláskori kabarokkal lehetne összefüggésbe hozni. A méhtartás nagy jelentőségű volt a kazároknál és szlávoknál, akikkel a honfoglaló törzsek, beleértve a kabarokat is, sűrűn érintkeztek.

13 Mai ismereteink alapján azonban ezt bizonyítani nem tudjuk. Az is lehetséges, hogy a méhészkedésnek ez a módja a riolit tufás községek lakosságának önálló találmánya. Ennek azonban már előzményei is voltak, mert ezt a méhtartási módot már ,,féldomesztikációnak" mondhatjuk, hiszen középúton van a sziklarepedésbe és odvas fákba meghúzódó és a lakóházakhoz háziállatként vitt méhek között. Biztosan tudjuk, hogy a méhészet az Árpád-korban is elterjedt foglalkozás volt. Ilyen irányban az egyházak voltak különösen érdekelve. Erről számos egyházi, apátsági oklevél tanúskodik.

14 Eger fontos püspöki szék% b _® ~c . ^ r ^~ i— . c d

c J C O 1 2. 3

m 7. kép. Elhagyott barlanglakás a cserépi várdomb oldalában. A) Lakótér, a) Tűzhely, búboshoz hasonló kiképzéssel, b) Hosszú padka, c) Ablak, d) Ajtó. B) Nagy kamra, g) Kamrácskák. k) Fülke, h) Akna. (vízgyűjtő?). C) Istálló, f) Jászol riolit tufába vágva, e) Apró jószágtartók, i) Ülőke. Az előtérben oszloptartó lyukak