A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÓDVÁTÓL KELETRE 99 27. 1283: Dl. 75902, 1364: Dl. 97974. 28. Vaskohászat, Vastagh p. 78—80. és Zoltay p. 180. 29. Györffy p. 806. 30. Heckenast, G.: Die Verbreitung des Wasserradantriebs im Eisenhüttenwesen in Ungarn. Nouvelles études historiques. Bp. 1965. p. 161. — Vaskohászat, Heckenast p. 140. (Az idézett oklevélben előforduló Wyhnyche helynévre Heckenast G. lektori véleménye hívta fel figyelmemet.) 30a Kniezsa István: A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténet módszertanából. Településtörténeti Tanulmányok. Bp. 1944. 31. OL Dl. 75902. 32. OL Dl. 1665. 32. OL Dl. 97974. 34. Györffy 740—741. 35. OL Dl. 64007. 36. Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. Bp. 1938. p. 103. 37. A pálosok budaszentlőrinci főmonostorához a XIII. században is művelt vasbánya tartozott a Hárshegyen, a mai Báthori-barlang (Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. 1969. p. 41—42.; Zolnay L.: Ásatási jelentés. Budapest Régiségei 22. évf. 1971. p. 391.; Zolnay L.: Magyarország legnagyobb kolostorromja. Budapest. IX. évf. 1971. 5. sz. p. 36.); pilisi kolostoruk romjai közül vaskohászatról tanúskodó leleteket hozott felszínre az ásatás (Sashegyi Sándor: Egy régészeti kutatás vázlata. Kézirat. 1949. Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár 19. P. I. — Idézik: Vaskohászat, Nováki p. 20. és Heckenast p. 156.); Dédes határában, ahol 1247-ből okleveles adatunk van a vasművességről, 1313-ban már állt a pálosok kolostora (Kisbán E. i. m.); Rudabánya közelében, Felsőnyárád és Kurittyán között szintén pálos kolostor működött a középkorban (u. o.); újhelyi kolostoruk mellett találjuk Rudabányácskát, egy középkori Kovácsi nevű falut és egy ugyancsak középkori Kovács-patakot is (ez utóbbiakra Heckenast G.: Fejedelmi... p. 108, 112—113. K.23. és K.5L); gönci kolostoruk Telkibánya, a pálosvörösmarti Gyöngyösoroszi, a márianosztrai Nagybörzsöny, gombaszögi kolostoruk Rozsnyó közelében állt. 38. Zichv Okmánytár II. Pest, 1872. p. 330. 39. OL Dl. 1665. 40. OL Esterházy hg. család levéltára Fasc. P. Rep. 80., valamint Canonica Visit. 1731. Bódvaszilasi plébánia levéltárában. Mindkét helyen az áll, hogy Szentandrás tető nélkül álló, romos templomában ,

;

sub arcú sanctuarij et medio pulcherrimae Sanctorum visuntur imagines." — Kalász Elek szíves adatközlései. 41. Schematismus Ven. Cleri Diocesis Rosnaviensis. Rozsnyó, 1941. p. 71. 42. Rudabánya ércbányászata. Bp. 1957. p. 50—51. 42a Vaskohászat, Heckenast p. 171. 43. Státny Slovensky Üstredny Archív Bratislava. Fond praepos. et conv. eccl. S. Joh. Bap. de Jasov Fasc. 13. No. 7. — Kalász E. szíves adatközlése. 44. Détshy Mihály: Egy ismeretlen magyar vár — Szádvár. HÓMÉ VIII. 1969. p. 144. 45. OL Dl. 43291. 46. Wenzel Gusztáv: Mag}''arország bányászatának kritikai története. Bp. 1880. p. 373. 47. Ez a dolgozat 1970-ben készült 48. Cs. Tompos Erzsébet i. m. 49. E kérdést és irodalmát részletesen ismerteti Cs. Tompos E. i. m.-ben. 50. Ösi ércbányáit az ásványgyűjtők napjainkban is gyakran felkeresik. — H. Siegl linzi professzor szíves szóbeli közlése, 51. Személyes helyszíni megállapítások. 52. Személyes helyszíni megállapítások. — Cs. Tompos E. is ismerteti i. m.-ben. 53. Cs. Tompos E, i. m. 54. Lásd 49. 55. Hübner—Sperl—Fejér: Lexikon. III. Pest, 1816. p. 479. — Cannabich—Czövek: Közönséges vagy Universalis Geőgráphia. Pest, 1817. p. 275. 56. Lásd 49. 57. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Bp. 1961. p. 201. 7*