A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

® A miskolci Hermán Ottó Múzeum tizenegyedik köte­tével jelentkezik az érdek­lődő olvasóknál, örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen foglalkoznak me­gyénk, városunk tudomá­nyos problémáival s mun­kásságukkal folyamatosan növekszik a múzeumunk kö­rül kialakult szerzők, publi­kálók tábora. Ügy véljük, hogy múzeumunk híven be­tölti a megyei tájegységi tu­dományos és népművelési intézmény funkcióját. Kötetünk változatos és sze­retnők hinni, hogy érdekes tartalommal fogja kielégíte­ni az olvasók igényeit. A változatosságra való tö­rekvést igazolja az a tény, hogy huszonöt szerző írását közöljük. Hagyományainkhoz ra­gaszkodva első tanulmá­nyunk múzeumunk névadó­jával, Hermán Ottóval fog­lalkozik, a kolozsvári mú­zeumban végzett munkássá­gát dolgozva fel. A régészeti tanulmányok a sárospataki gótikus, a mis­kolci avasi és a tornaszent­andrási templomok történe­téhez szolgáltatnak újabb eredményeket. Ipar-, művé­szet- és irodalomtörténeti dolgozatok közlik az újabb búvárkodások megállapítá­sait. Kötetünkben helyet kap­nak a történelemtudomány különféle ágaiba vezető po­litika-, művelődés- és zene­történeti értekezések, ame­lyek a 20. századi miskolci társadalom rajzát tárják elénk. A szerkesztők a to­vábbi kötetekben is szándé­koznak zenetörténeti témá­kat bemutató cikkeket kö­zölni, hogy ez a szaktudo­mány is gazdagodjék mis­kolci, borsodi vonatkozá­sokkal. A néprajztudomány iránt érdeklődők szintén gazdag és olvasmányos anyagot ta­lálnak kötetünkben. Angyal Bandinak, „betyárvilágunk" egyik jelentős alakjának alaposabb megismerésére, a népi sportjátékokra, a ma­tyó lakodalomra, a sertés­tartásra, a méhtenyésztésre, a szőlöőrzés szervezetére vo­natkozó újabb adatok meg­őrzik az elmúlt évtizedek gazdag hagyományait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom