A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Torkos csűrök Észak-Borsodban

452 SELMECZI KOVÁCS ATTILA JEGYZETEK 1. Schier, Bruno: Hauslandschaften und Kulturbewegungen im östlichen Mitteleuropa. Reichenberg, 1932. 384. 2. Pápai Károly: A palócz faház. Ethn. IV. 1839. 8. 3. Vö.: Paládi-Kovács Attila: Az abara. Egy szénatároló építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. Népi kultúra — népi társadalom, II. Bp. 1969. 79. 4. Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp. 1963. 80—81. 5. Elmondta Tóth Béla (1903). Égerszög. 6. Hasonlóra utal: Szinte Gábor: A székely csűr. Népr. Ért. IV. 1903. 3. — Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 463. — Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Népr. Ért. XXXII. 1940. 324. — Barabás Jenő: Zalai pajták. Zalaegerszeg, 1960. 279—280. — Balassa Iván: Földművelés és Hegyközben Bp., 1964. 107. 7. A magyarországi csűrök típusokba sorolásához 1. Barabás Jenő: Scheunen auf ungarischen Sprachgebiet. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. XIII. Berlin, 1967. 1—15. — A keresztszérűs csűrökkel szembeni hosszantifolyosós típushoz 1. Baumgarten, Kari: Zimmermannschwerk in Mecklenburg. Die Scheune. Berlin, 1961. 8. Barabás Jenő: Scheunentypen in Göcsej. Acta Ethn. V. 1956. 89. 9. Vö.: Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Bp., 1963. 125. — Bátky Zsigmond: Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember. I. 1929. 36. 10. Erre legutóbb a csűrökkel kapcsolatban utalt: Bálás, E.: Mnohoboké stodoly v indikacních skicách stbilního katastru. Cesky lid. LI. Prha, 1964. 43. 11. Általánosságban igazolja Szeder Fábián: A paloczok. Tudományos gyűjtemény 1819. VI. 41. 12. Bolyokról (Ózd) közli: Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány. X. Debrecen, 1968. 202. 13. Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve. V. Eger, 1967. 165—167. 14. Gönczi Ferenc: i. m. 403 — Pápai Károly: i. m. 12—13. — Istvánffy Gyula: A paloczok lakóháza és berendezése. Népr. Ért. XII. 1911. 2, 15. — Hadik Béla: A magyar ház ezelőtt kétszáz évvel. Népr. Ért. XVIII. 1926. 34. 15. Hasonló szerkesztésűek a göcseji pajták is. Gönczi Ferenc: i. m. 463. — Barabás Jenő: i. m. (1956) 101. 16. Pápai Károly: i. m. 12. — Bakó Ferenc: i. m. 170. 17. Majorpang terminológiát ír Pápai Károly: i. m. 13. — Istvánffy Gyula: i. m. 2. — A borítógerenda elnevezés a Gömör megyei Gicén is ismeretes volt. Herkely Károly gyűjtése. A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára (EA) 427. 4. 18. Hasonló elnevezést említ Gunda Béla: Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Népr. Ért. XXVI. 1934. 3. — Vajkai Aurél: Adatok az Alsó-Hernád-völgye és az abaúji Cserehát népi építkezéséhez. Népr. Ért. XXIX. 1937. 266. 19. Vö.Gunda Béla: i. m. (1934) 4. 20. Részletesebben 1.: Selmeczi Kovács Attila: A zsúpfedél készítése a keleti palócoknál. Ethn. LXXIX. 1968. 548—558. 21. Gunda Béla: i. m. (1937) 48. — Nógrádban is hasonló volt. Gönyey Sándor: Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. Népr. Ért. XXIX. 1937. 300. — éppen úgy mint Abaújban. Gönyey Sándor: Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése . .. Népr. Ért. XXXI. 1939. 132. 22. Seemayer Vilibáld: Pajtáskertek Nemespátrón. Népr. Ért. XXVI. 1934. 80. 23. Niederle, Lubor: Moravské Slovensko. I. Prága, 1923. 94. 24. Chotek, Karel: Pletené stawby na Slovensku. Slovenky národopis. II. 1954. 256. 25. Három alaptípust határolt el (Wandscheune, Sáulenscheune, Gerüstscheune) Barabás Jenő: i. m. (1967) 3. 26. Vö.: Agrártörténeti Szemle. XI. 1969. 273—274.