A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET 195 1200 koronát; kapott, Marteau, a híres hegedűs öt estére 3500 koronát, viszont Manen Tuan, a híres spanyol hegedűs öt estére 4 000 koronát, a leg­magasabb árfolyammal Pablo Casals vezetett, mert őt öt estére 6000 koronáért szerződtették, Zsámboki Miklós gordonkaművészt öt estére 900 koronáért. Waldbauer vonósnégyes öt estére 2500 koronát kapott, Fritz Kreisler öt estére 4500 koronát, Geyer Stefi hegedűművésznő 3000-et. Luria Arthúr ajánlotta irodalmi estek megtartását is 77 kis honoráriumú instrumentalistákkal, Herczeg Ferencet 3000 koronáért közvetítették. Miskolc már megint megelőzte az országos kezdeményezést. Budapes­ten is készültek az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat megalakításá­ra, amelynek időpontja május 9-ére esett. Balogh Bertalan megküldte tervezetüket az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiának is. Az Orszá­gos Társulat úgy tárgyalt vele, mint teljesen egyenrangú féllel. 78 A Felvidéki Zeneszövetség értekezletére szóló meghívóban megismer­tetett gondolatok és tervek lényeges pontjait felvette munkaprogramjába az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat, amely alakuló ülését május hó első felében tartotta, a Zeneszövetség május 17-i értekezlete előtt. „Ezúttal felvetem azt a kérdést, vajon lehetséges volna-e a Felvidéki Zeneszövetség és az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat között együttműködést létesíteni, esetleg a Szövetségben helyetfoglaló 5 kultúr­egyesület tagjai hajlandók volnának-e és milyen módozat mellett belépni az Országos Magyar Zeneművészeti Társulatba. Amennyiben az együtt­működésnek, illetve a belépésnek elvi akadályai nincsenek, annak legköze­lebbi feltételeit és módozatait részletes megbeszélés tárgyává tehetnénk a Zeneszövetség és az Országos Magyar Zeneművészeti Társulat vezetői. Utóbbiak küldöttei örömmel volnának hajlandók a Szövetség május 17-i értekezletén a Társulat képviseletében résztvenni. Becses választ kérve: Budapest, 1914. április 25. Mihalovics Ödön főigaz­gató." Balogh Bertalan nem vett részt a budapesti ülésen, pedig a vele való tárgyalást oly fontosnak tartották, hogy Kern Aurél, még külön levélben is megkereste: „Lesz szerencsénk itt Budapesten, vagy pedig én jöjjek fel Miskolcra?" A távolmaradás okát nem tudjuk. A Szövetség alakuló ülését megtartották Miskolcon, 79 az addigi ered­mények értékelésével. Az Országos Magyar Népművelési Egyesület üdvözletét küldte, hogy a magyar zene érdekeiért síkraszálltak, Dienzl Oszkár, a jeles zeneszerző és zongoraművész, hasonlóan melegen üdvözölte Balogh Bertalant: „Szív­ből gratulálok, mint az egész nagyszabású terv megteremtőjének. Hubay Jenő kiváló induló tehetségeket ajánlott a Szövetség figyelmé­be. 1914. június 9-i levelében Koncz Jánost, a híressé vált hegedűst és Keömlei Bianka énekesnőt. A Szövetség tehát létrejött, a szerződésileg lefektetett nyilatkozatok szerint a BMKE az Egri Zenepártoló Egyesület, az Eperjesi Széchenyi-kör, a kassai Kazinczy-kör és a sátoraljaújhelyi Kazinczy-kör, valamint a lőcsei Kaszinó részvételével. Hivatalosan is megerősítve a következők szerint: 50 A BMKE és Múzeum Egyesület Közművelődési Osztálya, az Egri Ze-­13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom