A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

DEÁK Gábor: A 48-as függetlenségi és a radikális irányzatok Borsodban a századfordulón

A 48-AS IRÁNYZATOK BORSODBAN 155 Igazgatósága 1905 májusában már figyelmeztető felhívást küldött a diósgyőri Acélgyár Igazgatóságának, melyben a budapesti gyárakból sztrájkba lépett és elbocsátott munkások felvételének mellőzését kérte. Amíg 1905-ben országosan 346 sztrájk volt, 1906-ban 652 Andics Erzsébet adata szerint. Ebbe beletartozott az 1906-os somsályi, csokvaományi, bótai, lénárddaróci, csernelyi és bükkmogyorósdi illetőségű, de az ózdi Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű RT-hez tartozó munkások sztrájkja is, valamint a miskolci általános sztrájk. Sugár Ignác, a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara titkára ,,Munkásügy" című cikke is megállapította, hogy a munkásmozgalom 1906-ban „nagyméretű volt". Oka a béremelés, a szociális juttatásokban megnyilvánuló különbségtétel megszüntetése, a szociális segélyek arányos biztosítása volt. Megjelent már a polgári értelmiség ellenzéki csoportja mellett tehát a munkásosztály is, amelynek száma a diósgyőri Acélgyárban. 1904-től 1910-re csaknem kétszeresére nőtt. Ez a munkásság a szociáldemokrácia hatása alatt állott, bér- és politikai követeléseit annak az útmutatása alapján érvényesítette. A bér- és sztrájkmozgalmak letörése, a mezőgazdasági munkások nyomorult helyzete aztán megnyitotta az embefölösleg levezetésének kényszerű és szomorú csatornáját, a kivándorlást. A kivándorlás oly nagy mértéket öltött, hogy már volt olyan szolgabíró, aki maga sürgette a földosztást, hogy meg lehessen kötni a parasztokat. A Szabadság című lap 1900-as száma azt írja: ,,A kivándorlást akarjátok megszüntetni? Adjatok munkát az éhező munkásoknak és akkor egy sem megy közülük ismeretlen viszonyok közé keresni ott igen kétes boldogulást!" 1899 és 1909 között így alakult a kivándorlás Borsod-Abaúj és Zemplén megyében: 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 AbaújTorna 3321 2382 3053 2481 2627 5179 4125 3338 3716 1304 Kassa 81 111 81 223 390 440 637 555 584 174 Borsod 301 776 1204 1376 1565 1619 2813 2590 3007 1110 Zemplén 4167 4953 6771 5603 4529 4933 8923 7621 8235 2401 1909-ben: Abaúj-Torna 2956, Kassa: 239, Borsod: 2393, Zemplén: 6114. A bemutatott 10 év alatt Borsodban átlagosan 1800, Abaújban 2000 fölött, Zemplénben 4000 fölött volt. Országosan 1899 és 1913 között 1 195 236 Horvát-Szlavonország nélkül. Nemzetiségi megoszlás szerint 396 100 magyar, 799 136 nemzetiségi. Foglalkozás szerint: őstermelő 41,3% gazdasági cseléd 20,4% bányász 0,8% ipari s.munkás 13,8% ,