A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LÓGYÖGYlTÁSA 477 4. Vizeletszorulás: Vöröshagymát megpucoltak, majd sóba mártották és kanca lónál a pérájába dugták. Herélt lónak viszont gyökeret (petrezselyem) mártottak sóba és a hímvesszőbe dugták. Volt egy másik módja is. A falu határában lévő juhistállóba vezették a lovat. A juhhodályban egy kis területen felpiszkálták a trágyát és a lovat odaállították. A ló a csikarástól rendszerint odafeküdt és az erős párától a vizelet megindult. 5. Megzabálja magát: Nyolc-tíz liter vízben egy darab szappant feláztattak, ezt a végbélen keresztül beöntötték. Huszonnégy óráig n(em adtak enni és gyakran járatták. 6. Hályog a szemen: Általában ütődés által keletkezett. Elhatalmasodás előtt hideg folyóvízzel mosogatták. Ha ez nem használt, üveget porrá törtek és nádszálon keresztül befújták a szemébe. Ha a kiscsikónak hályog volt a szemén, bagaria bőrből levágtak egy vékony csíkot és azt a beteg szemmel egy oldalon lévő fülre kötötték és addig rajta volt, amíg meg nem gyógyult. Kezelték sóval is ezt a betegséget, úgy, hogy az ellenkező oldalon lévő fülbe rakták be a sót. 7. Térdrezgés: Hidegvizes borogatást raktak rá. A lovat pihentették. 8. Gennyes talp: Akor keletkezett, ha a lovat mezítláb (patkó nélkül) hajtották, vagy a kovács elevenbe szögelt a patkolásnál. Ekkor volt olyan kovács, aki puskaporral, másik tüzes vassal kiégette, majd forró faggyúval becsepegtették és egy posztódarabkával bekötötték. Ezt a kezelést hetenként ismételték, amíg meg nem gyógyult. 9. Térdmegvastagodás: Hidegvizes borogatás. 10. Pók: kétféle fajtáját ismerik: hólyagpókot (ennek puha a tapintása) és a csontpókot (ennek tapintása kemény). Mindig a hátsó lábon található, a csánkban és a bokán. A hólyagpókra sántított a ló, a csontpókra csak ritkán. Nem nagyon) kezelték, súlyosabb esetekben hidegvizes borogatást raktak rá. 11. Sebesülés: Egy maréknyi farkasalamát (Aristolochia) 3—4 liter vízben megfőztek, ennek levével mosogatták addig, míg meg nem gyógyult. A kifőzött farkasalmát megszárították, majd porrá törték és mosogatás után a sebre szórták. Gyógyították a sebet még rávizeléssel is. 12. Hámdörzsölés: A gazda vizeletével mosogatta. Az ügyes kocsis valami puhát kötött a hámra s az nem dörzsölte ki a lovat. 13. Torkán akadt valami: Szénamorvát főztek és azt a ló torkára kötötték. Míg a falat le nem ment, óránként kétszer ismételték az eljárást. 14. Vadhús a szájban: Három-négy helyen felvágták és sóval behintették. 15. Láb ficam: Hidegvizes borogatást raktak rá. 16. Havivakságban szenvedő lovat nem nagyon gyógyítottak, sőt sokan nem is tudták, hogy a ló havivakságbanj szenved. Ha holdtöltére lát és látása azután csökken, és végül megint nem lát a. ló, havivakságban van. Az ilyen lovat el szokták adni, mert később megvakul. 17. Futóhályog: Ha a ló víztől megcsemel, futóhályog keletkezik. Ekkor