A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása
460 BODGÁL FERENC tással, arra bizonyíték egy Noszvajon (Borsod megye) 1831-ben elhalt kovács hagyatéki leltára, melyben „egy Ló orvos könyv" is szerepelt. Néhány évvel későbbről a Dunántúlról a „Patkolás Mesterség Tudománya Ao 1838" címmel egy kéziratos, gyógyításokkal foglalkozó művet ismerünk. 21 Az 1840-es években a katonaságnál, patkolóiskolákon való gyógyítás tanulása már nem ritkaság, sőt egyes megyék külön baromorvosi állást is létesítenek. 1841-ben Borsod megyében a baromorvosi állás elnyerésére öt kovácsmester is pályázik. 22 A céhek ebbenl az időben már megkövetelik az új tagoktól a baromorvosi tanfolyamok elvégzését, a nagyszentmiklósi céh azért panaszkodik 1841-ben a tokajiakra, hogy enélkül is felvettek egy kovácsot. 21 Évekig tartó per van hasonló ok miatt 1839—41 között Sarkady János és a miskolci koivácscéh között is. 21 A baromorvosi ismereteket — a céhbeállás feltételeként — megkövetelik ebben az időben a kassai, egri, debreceni kovácscéhekben is. 25 A patkolóiskolát végzett, illetve a lovak gyógyításához értő kovácsok szám,a a XIX. század közepe táján már annyira megnövekedik, hogy ezeket az ismereteket az uradalmi kovácsoktól is megkövetelik. Nagyváthy külön kiemeli ,hogy egy jó kovácsnak az állatorvosláshoz is kell érteni. A XIX. század elejétől sokat változik a magyar mezőgazdaság is. A különféle naptárakban, később gazdasági újságokban, könyvekben nemcsak az okszerű gazdálkodásra, hanem az állatgyógyításra is jócskán találhatunk adatokat. (1. kép) 1857-ben „Márton József gyógy-kovács Kis-Kun-Szt. Miklóson: Egypár szó a baromorvoslásról" írt cikkében elmondja, hogy régebben a gyógyításnál szokásban volt a babona, ún. „csomókötés" és „ráolvasás". Legjobb volna, ha minden nagyobb helyen baromorvosláshoz értő lenne. Legtöbb helyen a kovácsokat erre nem akarják elismerni, „bárha a felsőbbség által rendeltetnék is baromorvosi állomás, már ilyenkor feledve vanj a gyógykovácsnak minden eredményes tette és annak eredményei, mert így talán majd fizetést is kellene neki adnji; pedig erre mind azt mondom tisztelt gazda uraimék, hogy a baromorvosi működés épen csak a kovácsmesterséggel egészítették ki. Igen bölcs rendelése volt a magas kormánynak, hogy azt a kovácsmesterséghez kötötte, mert vannak legtöbbször ollyas bajok, támadások, a melyeket egyedül melegített vasakkal vagy kovács fogókkal lehet elűzni, vagy előidézni, vagy érlelésbe hozni". Eddigi tapasztalatai alapjára a következő betegségeket ismerteti: vízkórság, lépnyavalya vagy betegség, az epekór vagy epeáradás s ezek tapasztalati úton szerzett gyógyítására ad tanácsokat, 27 Még ekkor, a XIX. század közepén is élnek a csíziókból átvett, néha babonás praktikákkal keveredő eljárások. Egy 1855-ben kiadott s több nemzedéken keresztül használt csízióban a következő gyógymódokat találjuk:
