A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ROMÁN János: Források a Tanácsköztársaság Borsod megyei történetéhez

338 ROMÁN JÁNOS 52 Tiszabábolna, 1919. május 16. A községi elöljáróság jelentése az árvíz következményeiről, kérése vetőmag és élelmiszer kiutalása iránt. 535/1919. Borsodvármegye Közigazgatási Bizotssága! Az a szerencsétlenség, amely Tiszabábolna községet az árviz által érte leírhatatlan. Azt látni és átérezni kell. Az egész legelő és rét valamint a lapályosabb szántók két hónap óta az egész határ minden vetésével és a kertek minden ültetvényekkel május 5-től víz alatt; vannak. 10 napi folytonos munka eredménye csak az hogy a község belsőterülete az árviz elöntésétől megmentetett, 4 ház összeomlott, lakhatatlanná vált. A víz lassú apadásban van, de még most sem látszik ki a vízből semmi. Minden felől el vagyunk zárva, csak csónakon lehet kijutni a szomszéd községbe. Telefonunkat a víz megsemmisítette. Tejelő és egyéb marháink a mezőkeresztesi határban vannak: tehát tejünk nincs. Mintegy 350 léleknek sem kenyere, sem búzája sem lisztje nincsen. Semmi kilátás semmi remény semmihez. — Semmi kereset forrás nincs de kilátás sincs semmihez. Aratásra csak 16 ember szerződött,

1 de azt a vetést is megsemmisítette a víz. Olyan kétségbe ejtő helyzetben vagyunk, hogy ha valami segítség nem érkezik vagy erre kilátás nem nyujtátik valóban olyan dolgok is történhetnek miket csak kétségbe esés idézhetelő. (Sic!) Egyedüli reménye volna még a lakosságnak, ha a víz lemenése után kölest, kukoricát és krumplit ültethetne. Ámde nincs semmi vetőmagja. Ki nem mozdulhat tehát semmi után nem nézhet. Reménye tehát csak a vármegyei közigazgatási biztosság segítségében összpontosul. Egész tisztelettel kérjük tehát a vármegyei közigazgatási biztosságot, szíveskedjék elszomorító helyzetünket átérezni, hogy munkánk szorgalmunk folytán még valami termésre kilátásunk lehessen: szíveskedjék legalább 20—30

2 mázsa kölest 6 m. kukoricát, 25 mázsa krumplit vetőmagnak és legalább 20 mázsa lisztet kenyérnek küldeni. De nincs sónk, czérnánk, gyufánk, czukrunk semmi. A sóra nézve oly intézkedés tétetett 1370/ké 919 sz. alatt, hogy mindenki csak a miskolczi sóhivataltól kaphat sót. — Igen de Miskolcz megszállott terület, hogyan lehetne oda eljutni, de el ha lehetne jutni is, hogyan mehetne be minden ember Tiszabábolnáról Miskolczra 1—2 kiló sóért? mikor még vasúti közlekedés sincs. A czukrot zsír gyanánt használja a lakosság. Kérjük azért a vármegyei közigazgatási biztosságot: szíveskedjék végtelen szükségünkben segítségünkre lenni és Tiszabábolna község részére legalább 3 m. sót 3 m. czukrot, czérnát gyufát szappant kiutalványozni. 987 lélek még sem veszhet só nélkül el !

3