A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

31 A GAVA KULTÜRA LELETEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN KEMENCZEI TIBOR A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a bronzkor utolsó időszakában két népcsoport, a Kyjatice és a Gáva kultúra népe élt. Az előbbi a hegyvidéknek a Hernádtól nyugatra eső részét tartotta birtokában, míg a Gáva kultúra lakossága a Hernádtól keletre eső területeket és a megye sík, déli részének a Tisza menti vidékeit szállta meg. A Herm,an Ottó Múzeum évkönyvének előző kötetében a két egymás mellett élő népcsoport hagyatékából, a Kyjatice kultúra leleteit már ismertettük,

1 s most a Gáva kultúra Borsod megyei településeiről, temetőiből származó emlékanyagot tesszük közzé. I. Lelőhelyek: 1. Ároktő és Tiszadorogma között (mezőcsáti j.). A lelőhely közelebbről nem azonosítható. Megay Géza 1931-es gyűjtéseként egy csésze és hét, valószínűleg leletegyüttest alkotó bronztárgy került be a múzeumba. A csésze félgömb alakú, füle szögletes átmetszetű, alja omphalosos. M. 3,9, szá: 10,3, fá: 4 cm (I. <t. 1.). A bronzlelet a Hallstatt B

A korszakból származik,

2 a csészével való kapcsolata nem tisztázható. 2. Tiszakeszi (mezőcsáti j.). A község területéről a Gáva kultúrának több lelőhelye is ismert. Legjelentősebb köztük a Tiszakeszi és Ároktő között, a Tisza partján elhelyezkedő Szódadomb. Itt több korszak népe is megtelepedett. A korabronzkori hatvani kultúra népéé volt a legjelentősebb település, egy nagy kiterjedésű teli telep. Emellett azonban előkerültek új kőkori telepleletek, a középsőrézkori bodrogkeresztúri és középsőbronzkori bodrogszerdahelyi csoport temetkezései, a későbronzkori halomsíros kultúra telep és hamvasztásos sírleletei, a bronzkorvégi pilinyi é

s Gáva kultúra településnyomai, egy prészkita csontvázas sír, népvándorlás és honfoglaláskori sírleletek.

3 A gazdag lelőhely kutatása már korán megkezdődött. 1900-ban Gállffy Ignác a miskolci múzeum igazgatója végzett először ásatásokat itt. Két temetke-