A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

264 ZÁDOR TIBOR hetetlen terhet jelentett volna, ezért István 1931-ben mint klarinétos kato­nazenészi szolgálatot vállalt és ugyanakkor a főiskolára is beiratkozott. A katonazenekarnál nagy zenekari gyakorlatra tett szert, amit később karnagyi minőségében nagyszerűen felhasznált. 1934. júniusában leszerelt és ősztől a klarinét tanszék mellett a karnagyképzőbe is mint főtanszakra beiratkozott. Továbbra is zene- és énekkari szolgálat vállalásával tartotta fenn ma­gát. A Budapesti Hangversenyzenekarban működött és nagy karmesterek vezénylését látta. így megismerkedett Erik Kleiberrel, aki egy hangver­senysorozatban Beethoven összes szimfóniáit és nagyobb zenekari műveit vezényelte. Félix Weingartner és Furtwengler vezénylése alatt is játszott, ekkor ütőhangszeren szerepelt, mert időközben az akadémián harmadik főtanszakként ezt a képesítést is megszerezte. Hazánkban a kórusművészet újabb virágzása a gazdasági világválság lezajlása után, a 30-as évek közepe táján kezdődött meg. Főképpen Bartók, Kodály, Bárdos műveivel ismerkednek meg mind az énekkarok, mind a közönség. Így különböző kórusok (Zeneművészeti Főiskola Énekkara, Pa­lesztrina, Egyetemi Énekkar) tagjaként több ilyen ősbemutatón vett részt. Legnagyobb élménye Bartók Béla: Cantátá-jának budapesti bemutatója volt. Az ének- és zenekarokban való szereplés révén lehetővé vált, hogy a fiatal muzsikus külföldi élményekre, tapasztalatokra is szert tegyen. így jutott el többek közt Ausztriába, Németországba, Lengyelországba és Ang­liába. 1937-ben pedig az USA egyetemeinek meghívására a Budapesti Egyetemi Énekkarral az USA-ba is eljutott. Az amerikaiakat nagyon meg­lepte, hogy ezt a magasrendű művészetet műkedvelő alapon ápolják, mert addig egyetlen európai énekkar, a Doni Kozák Kórus szerepelt csak náluk, az is hivatásos minőségben. Az amerikaiak elcsodálkoztak a kis Magyar­ország énekkultúrájának művészi fejlettségén. A karnagyi oklevelet 1937-ben szerezte meg. A főiskola elvégzése után 1938-tól 1940-ig Ganz gyári tisztviselő volt és az ottani ének- és zenekart vezette. Majd részt vett a diósgyőri karnagyi pályázaton és 16 pályázó közül őt hívták meg a zenekar vezetésére. 1940. márciusában került Vasgyárba és júniusban megnősült. Szereplés a kassai rádióban Forraival közölték működésének megkezdése előtt, hogy azért írtak ki pályázatot és azért akartak főiskolai végzettségű karmestert a zenekar élére állítani, hogy a zenekar további fejlődését biztosítsák. A március 19-i első próbán a zenekar nevében Lakatos László köszön­tötte az új karnagyot, akit a zenészek bizalmáról, őszinte ragaszkodásáról és példás fegyelméről biztosított. Elődje alatt a helytelen vezetés miatt el­lentétek támadtak részben a karnagy és a zenekar, részben a tagok között, de reméli, hogy most ilyen helyzet nem fog előállni. A zenekar tagjai egyet akarnak: tökéletes fegyelemben, kartársi szeretettel együttműködve szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom