A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 231 nyári forradalmi megmozdulása után a zsűri a babért nem az államhatalmat védő honvédség zenekarának, hanem a munkászenekarnak ítélte oda. Senger színházi karmesteri minőségben is megmutatta nagyságát. A diósgyőrvasgyári színjátszás, amely egyre-másra mutatta be a különféle színműveket, 1908-tól az első világháború kitöréséig ugyancsak első virágkorát érte el. A virágzás kiterjedéséhez nagyban hozzájárult Senger színházi tapasztalata. Az ő betanítása és vezénylése mellett mutatták be többek között 1911-ben A szeleburdi-t, egy ötfelvonásos vígjátékot; továbbá Raupach ötfelvonásos drámáját: A molnár és gyermek-ét; 1912-ben Follinus Aurél háromfelvonásos színművét: a Náni-t; Kálmán Imre—Bakonyi Károly háromfelvonásos operettjét: Az obsitos-t; Puccini Pillangókisasszonyát, valamint Herceg Ferenc: A Gyurkovics lányok c. négy felvonásos vígjátékát. Ezeken kívül a vasárnapi népszerű előadásokon a kisebb színművek, egyfelvonásosok tömegét adták elő legtöbbször a zenekar kíséretével. Sengernek azonban módjában állott nemcsak a műkedvelő színjátszók képességeit és hanganyagát megismernie, hanem mint a Jószerencse karnagyának a dalosok tudását is felmérnie. Továbbá megismerte a vasgyári műkedvelő színjátszóknak a sok előadás által megszerzett, csiszolt, kulturált mozgáskészségét is. A Jószerencse dalárdájának színvonala 1911-ben már megközelítette a Tisztviselő Dalegylet tudását, pedig ez a dalárda az 1909. évi kecskeméti országos dalosversenyen az ország legjobb kórusai közé került, mert a zsűri megállapítása szerint: „Európa bármely elsőrendű dalárdája mellett megállhat."

4

''' A sok jó műkedvelő színészen kívül Vasgyár ugyancsak sok kiváló énekesben is bővelkedett, ezért Senger gyakran műsorra tűzött zenekari kísérettel ellátott énekkari műveket. A Jószerencse és a Tisztviselő Dalkör gyakran rendeztek önképzőköri és dalestélyeket, amelyeknek műsorán a sok énekszóló, duett, trió mellett kórusszámok is szerepeltek zenekari kísérettel, pl. Liszt: A magyarok istene, vagy Humoros szerenád baritonszólóval.

45 A több irányú elfoglaltság mellett Senger még zeneszerzéssel is szorgalmasan foglalkozott, mert a zenekar egyre-másra játszotta szerzeményeit, amelyek gyakrabban a szórakoztató és tánczene, ritkábban a komoly műfajt képviselték. Ilyen a: Polka két piccolóra, Vasgyári induló, Vasgyári emlék, Karácsonyi mese, A kedélynek, Keringő, Tűzoltó induló, Mindenkinek valamit, Egyveleg, Ünnepi nyitány, Béla-bácsi Induló, Magyar népzene egyveleg, Csellószóló

46 stb. A cseŰószólót személyesen adta elő 1913. december 14-én Szebenyi József zongorakísérete mellett. A zenekar 20 éves fennállásának jubileuma Ilyen sikeres szereplések közepette tartották meg a zenekar fennállásának ünnepségét. Sajnos, a hivatalos ünnepségről semmiféle feljegyzés nem maradt ránk, de birtokunkban van az a meghívó, amelyet az ünnepséggel kapcsolatos táncmulatságra adtak ki. Ennek külső formájából és