A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig
A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTENETE 219 Azt is meg kell állapítanunk, hogy a zenekar műsorpolitikája rugalmasnak minősíthető, amennyiben nem csupán klasszikus műveket játszottak, hanem sokszor a legűj abban színre hozott operetteket, főleg Lehár, Kálmán, Huszka és Kacsóh szerzeményeit, ezeket sok esetben a bemutatók után néhány hétre már Vasgyárban is előadták. 1903 őszétől több magyar tárgyú mű szerepel a zenei műsorban, mint Lányi: Tavasz elmúlt, Erkel: Ábránd a Bánk bán-ból, Káldi: Rákóczi kesergő, Kuruc nóták, Liliomszál, Kuruc dal. Havasi karmester maga is megpróbálkozott egyvelegek összeállításával, amit az 1900. április 8-án előadott Panoráma c. egyvelege bizonyít. Elismerésre méltó a zenekari tagok aktivitása, mert pl. Berényi (Wambach) József karmesterhelyettes szintén szerzett egy indulót, amelyet az akkori gyárfőnökről Técsey (Teutschl) indulónak nevezett el s azt az 1900. január 28-i előadáson előadták. A zenekar létszáma gyorsan emelkedett, amennyiben a kezdeti 12 főnyi együttes a századfordulóra megkétszereződött és a század elején már 24—28 tagja volt a zenekarak. A fejlődés olyan mérvű, hogy a zenekar zenés színdarabok, majd operettek előadására is bátran vállalkozhatott. A meglevő egyesületek: az Alkalmazottak Dalköre, majd a tisztán munkásokból megalakult, rohamosan fejlődő Jószerencse Dal- és önképzőkör egyre-másra rendezték a különféle önképzőköri estélyeket, műsoros előadásokat, dal- és táncestélyeket, amelyeken a tehetséges és szépen fejlődő műkedvelő együttes szerepléseit kísérte, vagy egészítette ki a zenekar. A zenekar szervezeti szabályzata Amikor a gyár 1893-ban pártfogásba vette a zenekart, akkor valamilyen szabályzatot kidolgoztak a zenekar számára, mert kutatásaink során találkoztunk ilyen vonatkozású utalással, azonban ezt nem sikerült megtalálnunk. Ugyanis az irattár egy részét a második világháború folyamán bombatalálat érte s anyagának egy része megsemmisült. A zenekar szereplései a század utolsó éveiben nagyobb arányokat öltöttek, ezért szüksége mutatkozott annak, hogy működését újból szabályozzák. A gyár vezetősége szabályzat-tervezetet terjesztett fel az állami vasgyárak Közponi Igazgatóságához, amelyet az Igazgatóság 1900. július 14-én jóváhagyott. A szabályzat rendelkezik a diósgyőrvasgyári zenealap létesítéséről, továbbá a zenekar működését szabályozza. A szabályzat meghatározza a zenekar célját, amelynek értelmében: ,,A diósgyőri m. kár. vas- és acélgyári zenekar célja, hogy a vasgyári lakókat kellő alkalmakkor zenei élvezetben részesítse és a nehéz munkában kifáradt alkalmazottaknak és munkásoknak üdítő szórakozásra adjon alkalmat." Ez annyira szocialista szellemű fogalmazás, mintha csak ma szövegezték volna. Erősen kidomborodik benne, hogy a zenekarnak a közösség érdekeit kell szolgálnia. Majd a következőkben felsorolja a zenekar felada-