A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 211 szülő megkérte Ofcsákot, hqgy gyermeküket tanítsa meg muzsikálni. A kazánfűtő elvállalta a zenetanítást és a szülők gyermekeik részére használt fúvós hangszereket szereztek be. Ofcsák lakásán nem tanulhattak, mert albérletben lakott; a gyárfőnökségtől a kőműves barakkban kaptak egy helyiséget (a barakk a mostani rk. templom helyén állt). Itt kezdték meg a tanulást a vasgyári fiúk, eleinte 3—4-en, majd .számuk 8-ra emelkedett. Amikor már valamennyire elsajátították az alapelemeket, akkor közös próbákat tartottak. A szülők gyakran elmentek a próbákra s a magukkal hozott kistonna sör mellett élvezték az együttes játékát. Idővel a zenélés megfelelő fokát is elsajátították s ekkor ez a kis fúvós együttes vasárnap délutánonként a közeli erdőben szórakoztatta a kiránduló családokat. Ekkoriban a diósgyőri dolgozók összetétele nemzetségi szempontból erősen kevert, sokan az osztrák, német vagy cseh dallamokat és a rézfúvós hangszereket szívesebben hallgatták, mint a cigányzenészek játékát. | - •••: ; . Írásbeli feljegyzések bizonyítják, hogy a gyártelepen 1892-ben már volt zenekar, ugyanis június 12-én a vasgyári elemi iskola tanulói a közeli Ládi-erdőben mulatságot rendeztek. A tanító testület már reggel „ének és zeneszó mellett vezette ki a gyermeksereget s az játékkal, énekkel s tánccal egész este fél nyolc óráig a legvígabban mulatott."

4 Kezdetben tánczenét: polkát, keringőket, mazurkákat játszottak. Ofcsák 1893-ban elhagyta a gyárat s a zenekar további sorsának irányítását a gyárvezetőség vette kézbe. Művelődéstörténeti szempontból ez igen fontos esemény, mert így a diósgyőrvasgyári zenekar a legrégibb vállalati zenekar, egyben a legrégibb magyarországi zenekarok közé tartozik. A magyarországi zenekarok közül — nem számítva a főurak által szervezett, valamint a színházi és katonazenekarokat — ,csupán az 1853-ban megalakított

5 Filharmóniai Társulat előzte meg.

6 A Diósgyőri-Vasgyári Zenekar megalakulása A gyár irányítása alá került zenekar ügyét az idősebb munkások is pártfogolták, sőt többen beléptek a fejlődő zenekarba. Szükség volt azonban egy szakvezetőre, aki a zenészek további fejlődését biztosítani tudja. Ezért Marki Rezső főművezető, Waisz művezető és Kolescsik, az acélöntöde művezetője kieszközölték, hogy a gyár vezetősége alkalmazta Winter Józsefet, aki a miskolci 5. közös gyalogezrednél katonazenészként szolgált. Winter azután több kiszolgált katonazenészt bevitt a zenekarba, illetve a gyár szolgálatába. Ekkor kerültek ide Schöppl Ferenc, Falp József, Prokisch Antal és Stőhr Alajos.

7 A katonazenészek beszervezése már igényesebb művek megszólaltatását tette lehetővé. A zenekar szépen fejlődött, az új zenekari tagok a fiataloknak és a később belépőknek sok szakmai segítséget tudtak nyújtani és a karmester művészi elképzeléseit is könnyebben tudták megvalósítani. A zenekarnak, mint önálló egységnek a megszervezése és működési 14*