A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÜZEUM EGYESÜLET 199 nem bővíttetik, ne is méltóztassanak széles körben ismertetni, mert nem tudok az olvasóigénynek megfelelni. Az érdeklődésből, melyet maga az olvasó közönség fokoz, arra a tapasztalatra jutottam hogy elsősorban a könyvtár bővítés kikerülhetetlen, különben az igények ki nem elégítése következtében, a könyvtár és az eszme értékét veszti." Olvasódélutánokat is szerettek volna rendszeresíteni. Keserűen írta a jelentés: ,,Kassa, Kolozsvár és a többi nagy város ezt már rég megoldotta." „Miskolc népessége rohamos fejlődése, a kulturális intézmények intenzívebb ápolását és támogatását joggal elvárhatja." A helyzet később sem javult. A múzeumi könyvtárat ismételten költöztetni kellett.

83 „Múzeumunk könyvtárát az elmúlt évben kétszer is alá kellett vetni a költöztetés veszélyének. Első ízben a régi teremből — hol most a néprajzi tár van — a földszint egyik tágasabb és szárazabb elemi iskolai termébe vittük át, azt remélve, hogy a további hely elnyeréséig ott, ha raktározva is, biztos helyen maradhat. Mikor azonban a város e termet iskolai célra visszavette, onnan is el kellett a könyvtárat hurcolni. A felsőkereskedelmi iskola főhatósága volt szíves 2 termet rendelkezésre bocsájtani, hogy a hajléktalan könyv és levéltárat biztonságosan elhelyezhessük. Az átköltöztetésnél a gyors munka következtében történt rendfelbomláson kívül szerencsére nagyobb veszedelem nem történt."

84 Igen érdekes és okos törekvéseket mutattak a városban lévő könyvtárak egyesítése érdekében. 1913. április 6-án a Vasúti Igazgatóságot kérik e tárgyban. Vasúti Szövetségnek 994 kötetes, a Vasúti Altiszti Körnek 595, a Vasúti Műhelynek 2676, a Mozdonyvezetőknek 400 kötetes a könyvtára. A könyvtárak kezelése sok kívánni valót hagoytt maga után, az egyesítéshez anyagi segítséget kértek egy nagy nyilvános könyvtár alapjához.

85 A megye könyvtárügyéért Az Egyesület elnöksége megkereste a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és a községek részére vándorkönyvtárakat kértek. A kérés eredményeként 13 vándor és 9 népkönyvtárat állítottak fel. Ennek felügyeletét az Egyesület látta el. A vándorkönyvtárak értéke egyenként 500 koronát tett ki. Ezek a kis vándorkönyvtárak a megyében sem elégítették ki az igényeket.

86 „Megtörtént, hogy a kölcsönzések következtében a könyvtár majdnem üresen állott, úgy hogy a későbbi jelentkezőknek nem lehetett könyvet adni." Az Egyesület a felügyeletet buzgón ellátta. Az ellenőrzések feltárták, hogy a Szirmabesenyőn a könyvtárszekrény nyitva volt, a könyvtárj egyzéket nem találták, Szendrőn az állomány teljes, Szuhogyon 23 kötet elkallódott. Érdekesek ezek a jelentések más szempontból is. Megtudjuk belőle, hogy a tanítók díjtalanul kezelték a könyvtárat és néhány adat megmaradt a kölcsönzésről is.

87 Hejőkeresztúrban az évi kölcsönzés 112 kötet volt,