A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

DEÁK Gábor: A 48-as függetlenségi és a radikális irányzatok Borsodban a századfordulón

162 DEÁK GÁBOR désében, a gazdasági és társadalmi kérdésekben, a nemzetiségi kérdésben velük parallel megnyilatkoztak. Elemzésünkben a továbbiakban a polgári radikalizmus osztálybázisát vizsgáljuk meg, hogy aztán lezárhassunk egy korszakot, amely harcokban, a jobbért való küzdelemben hű akart maradni a hagyományokhoz, a város és a megye f orradalmiságához. Az eddigiekből kitűnik, hogy Miskolcon és a megyében a „független polgárság" vitte a vezető szerepet, erősen 48-as programmal és hagyományokkal. Azonban a „progresszív polgárság" érdekeiért küzdött, néha még a munkásság és közalkalmazottak érdekében is szót emelt. A haladó szellem azonban nem hiányzott a városból sem, a lapból sem. Valamiféle konglomerátum volt azonban az elmékben és a sajtóban is: kapott valamit a szocializmusból is, a polgári radikalizmusból is, de a fő jellemvonása a 48-as ellenzékiség volt. Ilyen szellemi miliőben érte az érettségiző ifjúságot a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületének felhívása: „Barátaink! Hozzátok szólunk, akik elvégezve azokat az iskolákat, amelyek az úgynevezett általános műveltség megadására vannak hivatva, már a választott pályának megfelelő irányban akartok fejlődni és élni, két dologra akarunk benneteket figyelmeztetni: Az egyik, hogy a természeti és társadalmi jelenségeknek az a szemlélete, amelyeket veletek elsajátíttattak, nem felel meg, sőt ellentmond a mai eredményeknek. Gyújtópontban — Darwin, Marx és Spencer helyett — letűnt korok elavult erői és gondolkodói állanak — A modern kutatás és gondolkodás legnagyszerűbb eredményeit és az ezeken felépülő tudományos felfogás alapjait elhallgatta előttetek az egyház és az uralkodó osztályok iskolai nevelése. — Erkölcsi nevelése arra irányult, hogy az adott és megszokott helyzetekkel megalkuvóvá tegyen benneteket. — Mi reméljük, hogy köztetek mégis sokan le tudnak számolni az évszázados vallási és társadalmi előítéletekkel. Akik ilyenek köztetek, azok szükségét fogják érezni annak is, hogy megismerjék a modern tudományok tanítását. A másik, amire figyelmeztetni akarunk az, hogy nektek részt kell vennetek abban a harcban, nagy küzdelemben, amely a haladás és maradiság között mindenütt folyik. Ha nem ismeritek is még, most még fogjátok majd látni, milyen hatalmas reakció terpeszkedik társadalmunk életének minden terén. Csatlakozzatok hozzánk és vegyétek ki részeteket a mi munkánkból". (53) Ebből a felhívásból is kitűnik, hogy a polgári radikálisok nem a tömegeket, hanem elsősorban az értelmiségieket keresték. Volt ebben valami filiszterség — a szabadgondolkodáson túl. Fukász György kimutatta, hogy a kapcsolat — legalább elviekben — a szabadkőművességgel nyilvánvaló. És ez a másik jellemvonása e polgári törekvéseknek. A megyében a polgári radikálisok befolyása 1910 után érvényesült erőteljesebben, amikor Juszth Gyula és csoportja — szakítva a Függetlenségi Párt megalkuvó frakciójával •—, a polgári radikálisokkal és szociáldemokratákkal fogott össze. Miskolcon és a megyében ekkor jelent meg már radikális programmal, s igyekezett a Függetlenségi Pártot is átvinni