A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

DEÁK Gábor: A 48-as függetlenségi és a radikális irányzatok Borsodban a századfordulón

141 A 48-AS FÜGGETLENSÉGI ÉS A POLGÁRI RADIKÁLIS IRÁNYZATOK BORSODBAN A SZÁZADFORDULÓN DEÁK GÁBOR 1. Az ipari kapitalizmus kibontakozásának hatása megyénk társadalmi összetételének alakulására Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága társadalmi megoszlásának képe alapos változáson ment keresztül a tőkés fejlődés egyes szakaszaiban. A jobbágyfelszabadítás nyomán a három megye között Borsod jelentette a középhelyzetet, a kedvezőbb Zemplén és a legrosszabb Abaúj-Torna megyével szemben. Borsodban ugyanis az úrbéres földek mintegy 38%-át tették ki a szántóföldeknek, Zemplénben 42%-ot, Abaúj-Tornában pedig mindössze 23,9%-ot. Az iparban is messzemenő változásokkal találkozunk, hiszen a XIX. jszázad második felében a hagyományos módon és hagyományos piacokra termelő kisipar felbomlik, a nagyipar visszaszorítja, sőt elnyeli a hagyományos iparágakat, bármennyire is igyekszik a kisipar megmentésére Miskolc és a Kereskedelmi és Iparkamara, fokozatosan foglalja el helyét a nagyipar, s ennek megfelelően a társadalmi életben a nagytőkés. Ennek a jelenségnek az is a következménye, hogy megváltozik a fejlődés üteme Kassa és Miskolc között. A megyében kialakult nagy vasgyárakkal és a hozzájuk tartozó bányákkal megsokszorozódik a város lakossága. A népesség vándorlása azonban nemcsak faluról városra, hanem éppúgy, mint más megyékből, külföldre is irányult. Miskolc abban is megelőzte a történelmileg elsőbbséget élvezett Kassát, hogy nemcsak iparban zárkózott fel Kassa mellé, hanem egyes gazdasági ágakban, mint a kereskedelem, meg is előzte. A megye kereskedőinek fele Miskolcon él, Diósgyőr és Mezőkövesd 10 ezren felüli városok, Ózd, Mezőcsát, Sajószentpéter lakossága meghaladja az ötezret. Több községnek létalapja a gyár és a bánya. Ezek a jelenségek feltétlenül hozzátartoznak ahhoz, hogy a megye politikai arculatát olyannak lássuk, amilyen valójában volt. Bár a megyehatárok többszöri korrekciója valamelyest rögzítette a községek hovatartozandóságát, a lakosság új megyecentrumok felé irányultságát, Miskolc önálló törvényhatóságúvá válása a politikai életben is erősebb hangot biztosított éppen az itt felgyülemlő polgári (nagyiparos, nagykereskedő) elemek liberális és haladó szemlélete érvényesítésével. A három megye között Borsod volt a legliberálisabb. Amíg egyes kulturális és önkormányzati kérdésekben körömszakadtáig védte a tradícióit, ugyanakkor a haladás útját járja a mezőgazdaság és ipar fejlődésének biztosításában, pénzintézetei, kereskedelmi- és iparvállalatai támogatnak olyan törekvéseket, amelyek a Szabadelvű Párt mint kormánypárt mellett