A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
KATONA Imre: Újabb adatok a miskolci kőedény- és porcelángyár történetéhez
115 UJABB ADATOK A MISKOLCI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR TÖRTÉNETÉHEZ KATONA IMRE Molnár László Porcelán és kőedénygyártás Miskolcon a reformkorban c, s a Herman Ottó Múzeum VI. (1966.) Évkönyvében (239—257 1.) megjelent tanulmányában a miskolci kőedény- és porcelángyártás számos kérdését felveti. Tanulmányunk ugyancsak a miskolci kőedény- és porcelángyár egyes történeti szakaszával foglalkozik, nézőpontunk azonban sok helyen eltér Molnárétól. Míg Molnár tanulmánya csak a reformkori — az un. Butykay-féle — kőedénygyár kérdéseit öleli fel, tanulmányunkban a Butykay utáni időszak története és problematikája is helyt kap, sőt ezen túlmenően az 1880-as években alakult Koós-féle gyár időszaka is. Ily módon a miskolci kőedénygyártás közel fél évszázados története elevenedik meg az oldalakon. Elsősorban a Molnár tanulmányában nem érintett kérdésekkel kívánunk foglalkozni, így a porcelángyártás kezdeteivel és a kőedény nyersanyagaival, a történelmi összefüggések érdekében ugyanakkor törekednünk kellett a teljesebb áttekintésre. Továbbá megkíséreltünk tisztázni a témában olyan kérdéseket is, melyeket Molnár csak jelez, vagy éppenhogy érint. Évek óta foglalkozom a miskolci kerámia történetével, problematikájával — benne a kőedény gyáréval is. Az itt bemutatott anyag szerves része egy teljesebb áttekintésnek, melyet azért emeltem ki, mert a gyár történetének mindmáig legfeltáratlanabb, legkevésbé ismert szakaszait öleli fel, tartalmazza. Ezért közreadása gyakorlati célokat is szolgál, mert e szaktörténeti ismeretek elősegíthetik a miskolci kerámia egyes készítményeinek azonosítását, felismerését, lényegének megértését. XIX. századi kőedény gyáraink között a miskolci is jelentős szerepet játszott. Nemcsak azért, mert egyike a viszonylag korábbi alapítású kőedénygyáraknak, hanem azért is, mert évtizedekig jelentős területek edényszükségletét fedezte. Ennek ellenére története alig ismert. Úgyszólván a közelmúltig csak annyit tudtunk róla, amennyit Szendrei János: Miskolc története c. munkája alapján 1 a különböző kézikönyvekben olvashattunk. Ezekből mindössze annyi derül ki, hogy a gyárat 1833-ban említik első ízben, bár Csányi Károly szerint (A magyar fajansz és porcelán jegyei) már 1829-ből van egy homályos adatunk róla. Alapítói közül névszerint Biszterszki Imrét és Butykay Józsefet ismerjük az egykori dokumentumokból. A korabeli miskolci kőedényeken azonban csak Butykay a*
