A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek

212 BODÖ SÁNDOR pedig külön magyar és külön német asztalos céhként [89]. Ez a kettősség pecséteikben is kifejeződik. Az egyik pecsét latin, a másik német köriratú. A kisebbik, kerek pecsétnyomat körirata: „SIGIL.CEHAL.ARCULARI.MISKOL. 1799". Közepén gyalu, vinklivas és körző domborított képe látható. A pecsét átmérője 3 cm. A német asztalosok pecsétnyomója 4 cm-es átmérőjű volt. Lényegében ugyanazon elemeket tartalmazza, mint az előbbi, csupán a középső rajzban a gyalu, vinklivas és körző mellett itt szerepel a párhuzammérő is. Körirata: „MISKOLTZER. TISLER. HANDVERKS. SIGIL. ANNO. 1799" (49. kép). 48. kép. A sárospataki asztalos céh 49. kép. A miskolci asztalos céh 1771-es pecsétje. 1799-es pecsétje. * A céhek megszüntetése után az asztalosok új pecsétet csináltattak [90]. A 3 cm átmérőjű kerek pecsét közepét a szokott asztalos jelvény (gyalu, vinklivas, körző) díszíti, alatta pedig a céhalapítás éve, 1799 olvasható. A körirata így módosult: „A MISKOLCZI ASZTALOS TÁRSULAT PECSÉTJE". 50. A szikszói asztalos, lakatos, kovács, kerékgyártó és kádár mesterek egyesült céhének közös pecsétjét is csupán viasznyomatról ismerjük [91]. A 4 cm átmérőjű kerek pecsétnyomat körirata olvashatatlan, maga a pecsét a 19. század elején készülhetett. Közepe korona alatt négyszögletes keretbe foglalva asztalos szerszámokat (gyalut, körzőt, vinklivasat), két keresztbe tett kulcsot, két kovácskalapácsot és fogót, a kerékgyártók nyolcküllőjű kerekét és bárdját, valamint a kádárok jelvényét (hordót, körzőt, kádárbunkót és szekercét) tartalmazza. 51. A sátoraljaújhelyi asztalos céh pecsétje 1842-ből való [92]. A kicsi, 2,9 cm átmérőjű, esztergált fa nyelű rézpecsét nyomófelületének felét szabálytalanul, folyóirással vésett szöveg foglalja el: „A. S. a. Újhelyi Asztalos. Czéh Pe-