A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

K. VÉGH Katalin: Honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletek a miskolci múzeumban

K. VÉGH KATALIN 27. Tokaj (szerencsi j.) Két kengyel került elő a község környékéről. Lelőkörülményeik, pontos lelőhelyük nem ismeretes. M: 12,8 és 12,7 cm (IX. t. 5—6). Lelt. sz: 68.25.1—2. Ismeretlen lelőhelyről származik egy vasszablya, h: 82,5 cm (XIV. t. 2). Lelt. sz: 58.193.1. A leltárkönyv szerint, ugyancsak nem ismerjük pontosan a lelőhelyét (az aranytárgyak jegyzékén Bóta lelőhellyel szereplő) következő, 1952-ben letétbe helyezett tárgyaknak: s-végű hajkarika vékony arany huzalból, átm: 3,1 cm (XV. t. 1); s-végű hajkarika vékony arany huzalból, átm: 1,4 cm (XV. t. 3); karika, nyitott, vékony, végei felé elvékonyított, bordázott arany huzalból, átm: 2,2 cm (XV. t. 4); karika, nyitott, elvékonyodó végű arany huzalból, átm: 1,9 cm (XV. t. 2); 2 db s-végű hajkarika ezüst huzalból, átm: 2,4 óm (XV. t. 5—6); s-végű hajkarika vastag ezüst huzalból, átm: 2,1 cm (XV. t. 7); s-végű hajkarikák ezüst, vastag huzalból, átm: 1,6 cm (XV. t. 8—11). Ezekkel együtt letétbe helyeztek még több tárgyat, amelyek azonban nincsenek meg; nyitott, ezüst karika, átm: 2,5 cm; gyűrű, csavart ezüst huzalból, átm: 2,2 cm; bronz csat, feje rovátkolással díszített, h: 2,6 cm, sz: 1,9 cm; 9 db borostyángyöngy, h: 2,1 cm; hegyi kristálygyöngy, fehér, alaktalan, átm: 1,2 cm: gyöngy, kerek, narancssárga, átm: 8 mm; pénz, valószínű Árpád-kori. A letétbe helyezett tárgyak lelt. sz: 53.1121.1—12 [21]. Megyénkben még több helyen került elő honfoglalás- és kora Árpád-kori lelet, amelyek azonban más múzeumokban vannak. Ezek lelőhelye a következő: Alsóberecki (Magyar Nemzeti Múzeum), Alsódobsza (MNM), Aszaló, Domaháza (tiszafüredi múzeum), Felsőzsolca (MNM), Hejce (MNM), Kacs (Takács J. magángyűjteménye, Kacs), Karos (MNM, sátoraljaújhelyi gyűjtemény), Monaj (Csorna J. magángyűjteménye, Demecser), Rásonysápberencs, Sárospatak (MNM), Sátoraljaújhely (sátoraljaújhelyi gyűjtemény), Szerencs (nyíregyházi Jósa András Múzeum), Tarcal (MNM), Tibolddaróc (Odescalchi magángyűjtemény), Tiszatardos (MNM, nyíregyházi Jósa András Múzeum), Zalkod (nyíregyházi Jósa András Múzeum), Zemplénagárd (Dókus Gy. magángyűjt.) [22]. * A munkánkban közölt leletek a honfoglalás- és kora Árpád-kori emlékanyag ismert tárgyai közé tartoznak, így részletesebb jellemzésre, értékelésre nem szorulnak. A lelőhelyek, temetők korát szórványlelet vagy csak néhány sír alapján nem lehet pontosan meghatározni, ezért az alábbiakban csak a sírok és leletek korával foglalkozunk. Szihalmon a 358. sz. ház udvarán előkerült temetkezéseket a hajkarikák a XI. sz. közepéig keltezik. A Szentistvánon talált négy sír korát I. István dénára határozza meg. Az edelény—finkei lovas sír a honfoglalás-korból származik. Az Edelény —Borsod, Fő u. 268. sz. alatt talált bordázott, s-végű hajkarikák a XI. sz, végénél korábban nem kerültek földbe, mivel ez a típus a Kárpát-medencében a XI. sz. végén terjedt el [23]. Az edelény—borsodi földvárban előkerült leletek között hajkarika is van, amely a XII. sz. első harmadából való [24]. A miskolc-diósgyőri sírok a haj karikák révén a XI. századra tehetők.