A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

K. VÉGH Katalin: Honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletek a miskolci múzeumban

82 K. VÉGH KATALIN (VI. t. 7). A koponya bal oldalán patinanyomok jelezték, hogy ott is volt fülbevaló. 4. Kis füles gomb a szegycsonton (VI. t. 6). 5. A fej mellett kis csupor töredékei. Vállán hullámvonal-díszítés van (VI. t. 10—11). Lelt. sz: 58.13.1.—12. A homokbánya területéről még a következő leleteket hozták be a múzeumba: edény, szürke, vállát váltakozva egyenes és hullámvonalak díszítik. M: 19,2, fá: 9,2 cm (V. t. 2); edény, szürke, vállát hullámvonalak, öblét vízszintes egyenes vonalak díszítik. M: 16, szá: 16, fá: 8,5 cm (V. t. 3); két bronz karperec, átm: 7 cm (VII. t. 13—14). Lelt. sz: 58.14.1—2, 58.182.3. 12. Miskolc — Szentpéteri kapu, Városi Téglagyár A téglagyárban egy vaskard került elő. Pengéje egyenes, kétélű. H: 87,5 cm, penge sz: 5 cm. (V. t. 5). Lelt. sz: 58.213.1. Helytörténeti gyűjtemény [91. 13. Szirmabesenyő (miskolci járás) Közelebbi lelőhely megjelölése nélkül, ajándékként jutottak a múzeumba a következő tárgyak: kígyófejes bronz karperec töredéke, rovátkolt, h: 7,2 cm (VII. t. 15), s-végű bronz hajkarika (VII. t. 11); bronzcsat dupla lemezes szíjbefogóval, h: 5,5 cm (VII. t. 12). Lelt. sz: 53.1112.2—4 [10]. 14. Kistokaj (miskolci járás) A vasútállomás közelében levő homokbányában 1950-ben két sír került elő, amelyek közül csak a második tartalmazott leleteket: vaskés, h: 12,2 cm (VI. t. 1); vas tűzcsiholó, átm: 7,6 cm (VI. t. 2); vastöredék textillenyomattal (VI. t. 3); tűzkő (VI. t. 4). Lelt. sz: 58.134.1—4. Ugyancsak erről a lelőhelyről 1959-ben négy újabb sír került elő, amelyeket egy szemes gyöngy határoz meg honfoglalás korinak [11]. 15. Mezőkeresztes (mezőkövesdi járás) A Szentistvánra vezető országút menti Kiserdő szélén vályogvető gödörben több csontvázra bukkantak. Mellékletet, egy ép és egy törött bronz karperecet, csak az egyik mellett találtak. A múzeumba csak az ép karperec került, átm: 6,3 cm (VI. t. 5). Lelt. sz: 63.57.1. 16. Ároktő (mezőcsáti j.) A község szélén levő Dongóhalmon először 1930-ban voltak ásatások. Megay Géza bronzkori telibe beásott honfoglalás kori és kora vaskori sírokat tárt fel. A 19 honfoglalás kori temetkezés leleteit közölte [12]. 1966-ban a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatos leletmentő munkák keretében végeztünk feltárást a Dongóhalmon, s a gazdag őskori leletanyag mellett, 15 újabb honfoglalás kori temetkezést tártunk fel, Az ásatás célja mindenekelőtt az őskori telep rótegviszonyainak tisztázása volt, s honfoglalás kori sírokat csak az e célra kijelölt szelvényekben tártunk fel (2. kép). Megay Géza 1930-as ásatásának helyét pontosan már nem lehetett lokalizálni, de a mostani feltárás nagyjából annak északi feléhez kapcsolódott. A sírok nagy része a talajmunkák miatt erősen lekopott felszínhez közel feküdt, s emiatt a sírgödör alakját többnyire nem lehetett megállapítani.