A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor: A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon

A KYJATICE KULTÚRA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON 37 Várhegy, Bag [89]. Ismertes a halomsíros és pilinyi kultúra anyagművessége is, azonban korántsem készítette ilyen nagy számban [90]. Különösen vonatkozik ez a bütykökkel díszített változatra. Ezért nemcsak a helyi agyagművességre vezethetjük vissza gyártásának szokását, hanem a szomszédos népcsoportoktól való átvételre is gondolunk. Itt egyaránt számításba jöhet az urnamezős és lausitzi kultúra [91]. 22. A pilinyi kultúra egyik jellegzetes, a halomsíros kultúra népétől átvett edényformája volt a kétfülű, hengeres nyakú kis csupor (Sály: I. t. 12, Aggtelek, Bag) [92]. 23. Az előbbi csoporthoz hasonlít a kettős csonka kúp alakú, kétfülű kis edény (Zagy vapálf alva: I. t. 5, Ózd: XV. t. 15). Formailag közelebb álló darabokat azonban a szlovákiai lausitzi kultúra emlékanyagából ismerünk [93]. 24. Ugyancsak a szlovákiai lausitzi kultúra leletei között fordulnak elő leggyakrabban a fül nélküli, kettős csonka kúp alakú kis csuprok (Sály: I. t. 13, Ózd: XV. t. 11, 14) [94]. 25. A félgömb alakú kis, kétfülű csuprok: (Cserépfalva: I. t. 14) a szlovákiai lausitzi kultúra agyagművességének formakörébe tartoznak [95]. 26. A szlovákiai lausitzi kultúrából származik a fül nélküli, hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, kis csupor (Sály: I. t. 13) [96]. 27. A pilinyi kultúra bárcai csoportjának nagy méretű korsóformájával egyeznek meg a nagy, bordával és bütykökkel díszített füles korsók (Ózd: XIV. t. 7, 12—13, 16) [97]. 28. A kis füles bögrék (Sály: I. t. 16—17, II. t. 5, Borsodharsány: II. t. 18, Miskolc, rendező pu: IV. t. 4, Szeleta-barlang: IX. t. 1—3, Büdöspest-barlang: XI. t. 8, Kőlyuk-barlang: XII. t. 2, XIII. t 2—3, Ózd: XVII. t. 13, 15, 18—19, 21—22, Sály—Vízoldal: IV. t. 17) a pilinyi kultúra örökségét képviselik a Kyjatice kultúra emlékanyagában [98]. 29. A fordított csonka kúp alakú, füles és fül nélküli csésze (Sály: I. t. 19, Ózd: XVI. t. 8, 14, 16) népcsoporthoz nem köthető edényforma. A pilinyi, urnamezős és lausitzi kultúra népe egyaránt készítette. 30. Síkozott vállú csészét (Ózd: XVII. t. 14) a Kyjatice kultúrát megelőző pilinyi kultúra agyagművessége nem készített, s így eredete megegyezik a többi síkozott díszítésű kerámiatípussal. 31. Az urnamezős kultúra népének igen gyakori edénytípusa volt a félgömb alakú füles csésze (Tárd: II. t. 2, Borsodharsány: II. t. 14, 17. Ózd: XVIII. t. 16, 20, 23—24, XVIII. t. 10, 12, Szirmabesenyő: XX. t. 5). A Hallstatt A- és B-periódusban egyaránt ismert volt [99]. 32. A gömbszelet alakú, ferde peremű, füles csészét (Szirmabesenyő: XX. t. 6.) leggyakrabban a váli kultúra népe készítette [100]. 33. Felmagasodó fülű csészék. Peremük egyenes, keskeny válluk van, aljuk gyakran omphalosos (Zagy vapálf alva: I. t. 9, Ózd: XVIII. t. 7—9). A Reinecke BD és a Hallstatt A-korszakban az idősebb urnamezős kultúra népcsoportjainak kedvelt kerámiaformái közé tartoztak, de készültek a pilinyi kultúra területén is [101]. 34. A felmagasodó fülű, belül díszített csészék között a díszítés szerint több változatot különböztethetünk meg: a) a belül síkozott perem alatt négy iveit vonalcsoport van, s az omphalost is vonalak veszik körbe (Ózd: XVIII.