A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

DANKÓ Imre: Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához

• DANKÖ IMRE BÁLVÁNYOS FOG(!), Sárospatak, 1784. Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 2154. — Nyilván: fok. BÁLVÁNYOS TAVA, Sárospatak. Gulyás—Kántor: Sárospatak. 140. BÁLVÁNYTÓ, Zombor. Akk. XXIII. 145. 1648-ból származó adat: SU. ÁL. Ad Loc. 16. N. 34. lit. K. — A mezőzombori adat azonossága miatt került be az adattárba. BENETÖ, Sárospatak. Gulyás—Kántor: Sárospatak. 140. BENE TÓ, Sárospatak, 1784. Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 1728. BESDINER, 1248, 1299. Ortvay I. 129. Utána: Akk. IV. 207. Mára már ismeretlen ér, vízfolyás Olaszliszka határában. Valter Ilona kérdőjelesen az Olaszliszka—Sára környéki Sebes érrel azonosítja. BEZSGYÉN, szákostanya az Ó-Bodrogon Sáránál. Ébner 12. BEYLE EURYN, (Meyle Ewrin, Meyle Eurin, stagnum, quod dividit terram ville de Beyle, Beile, Beser) 1211. Ortvay I. 130. Királyhelmectől délre. Vagy a Tiszának, vagy a Bodrognak posványos kiöntése. Szigetnek is vélik, talán Bélye örvény? Akk. IV. 234. BÉCSI TÓ, Battyán. Akk. VIII. 225. BÉKA TÓ, Tokaj. Nyr. 1883. BÉRES KERTJE ALJA, a Karcsa folyó része Pacin és Karcsa között. RMA. Bakó. 55—36. BIKA TAVA. Kenézlő. Ébner 78. 1846-os Ébner közölte térképen is. Itt: Bikaszug tava. BIKK-TANYA, halásztelep Borsinál a Long erdejében, a XIII. században Dongó Gy. Géza szerint. Akk. X. 75. BIRÓÉRHÁT, 1871 Agárd község határának térképe. Ezen már szántóföldként szerepel. BÍRÓ TÓ, Bodrogkeresztúr. Sp. Tud. Gyűjt. At. Fsz. Kt. 53. [19]. GulyásKántor: Sárospatak. 140. szerint Sárospatak-Alsóhatár. RMA. Dankó. Vajdácska. BIRÓZÁTONY, Zsadány. Akk. XX. 246. 1731-es adat: SU. ÁL. Fasc. Jur. 46. N. 105. BIRÓZÁTONYTÓ, Sára. Ébner 12. Jeles halászóhely. BLOKPATAKA, 1298. Ortvay I. 142. Fluvius Zemplén megyében, közelebbről meg nem határozott helyen. BOCZERKA TÓ, Sárospatak, 1784. Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 1728. — Halásztanya helye. BODOLYÓ TÓ, Sárospatak. Gulyás—Kántor: Sárospatak. 140. BODROGH, 1067, 1224, 1239, 1248, 1252. Ortvay I. 129. A Bodrog folyó — a Latorcának, Ungnak, Laborénak, Ondavának, Tapolynak, Szernyének és Csarondának Zemplén felett történő egyesüléséből keletkezik. A XIII. században az Ondavát is Bodrognak nevezték. A terület főfolyója, rendkívüli halgazdagságáról volt híres. A Tiszával alkotja a Bodrogközt, amit régebben Tiszabodrogköznek is hívtak. Szirmay: Not. Top. Zempl. 62. — írásformái: Bodrug, Budroch, Budrog, Budrug, Budrugh, Budruk stb. BODROGCSA, a helmeci patak egyik neve. Szirmay: Not. Top. Zempl. 63. §. Szürnyeg alatt is így nevezik. Uo. 227. §. 378