A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

2QQ ZADOR TIBOR tek arról, hogy a csehszlovák parancsnok milyen emberséges, milyen finom úr volt, akit az utcán nem lehetett megelőzni a köszönésben. „Mi lehetett a magyarázata ennek a feltűnő jelenségnek? Elvégre az a vöröskatona mégiscsak magyar fiú, s az a proletárdiktatúra a magyar emberek uralma" — vetette fel a kérdést a NÉPAKARAT. A cikk írója magyarázatában arra az eredményre jutott, hogy a négyéves háború, a forradalmak, a megszállás után mindenki nyugalomra vágyik, mert mindenkinek elege volt már a napról napra visszatérő izgalmakból, szorongásból, bizonytalanságból. Az emberek a nyugalom érdekében készek inkább a proletárdiktatúrába beletörődni, bár nem értik, nem szokták meg, még nem szeretik, s készek inkább a csehszlovák uralommal is megbarátkozni, bár ez magyarságukat alázza meg. Nincs öröm a csehszlovákok kiverésén, mert hátha visszatérnek. „Ezért fogadja — ez a cikkíró megállapítása — langyos szívességgel a hős és magyar vöröskatonát, mert a sokat csalódott emberek arra gondolnak: ki tudja, mi lesz még?" [61]. A bevonuló vöröskatonákkal együtt visszatértek a direktórium tagja is, s folytatták előző tevékenységüket. A munkástanács június 11-i ülésén a direktórium különböző okok miatt benyújtotta lemondását. A munkástanács ezután titkos szavazással újra megválasztotta a direktórium lemondott tagjait. Rédei elnök a direktórium nevében köszönettel fogadta a bizalmat, amelyet a jövő ténykedéseiben parancsnak fog elismerni, s biztosította a munkástanácsot, hogy a régi eréllyel és kötelességtudással vezeti a járás ügyeit. A munkás-, katona- és földművestanács július 15-i értekezletén Rédei elnök bemutatta a 21. székely vörös ezred parancsnokságának átiratát, ami szerint a sárospataki járáshoz tartozó községek 18—45 éves férfiáinak június 18-án sorozás céljából jelentkezniük kell. Bejelentette Rédei elnök azt is, hogy a direktórium a helybeli proletárságot ingyenes fogápolásban akarja részesíteni. Nagy tetszést aratott az a bejelentés, hogy a pompás Bodrog-strandfürdőt, amelyet eddig csak a helyi burzsoák élveztek a part forró homokjával együtt, a direktórium ingyen a proletárság rendelkezésére bocsátja. Gondoskodik öltözőkről, összeszedeti az árvíztől széthordott deszkabódékat, gondoskodik a ruhák őrzéséről, s a rend fenntartásáról. A tanács a kisbirtokos parasztság körében folytatandó propagandát olyan elvtársra akarta bízni, akit a kisgazdák a maguk véréből valónak ismernek, s akiben megbíznak. A tanács szükségesnek tartotta, hogy a helybeli földmunkások közül is legyen képzett emberük ennek a rendkívül fontos feladatnak a szakszerű ellátására. Ezért a budapesti tanfolyam elvégzésére kiküldte Kardos Ferencet, aki szívesen vállalta a kiküldetést. A csehszlovák megszállással és a város körül folyt hadműveletekkel és harcokkal egyeseket és a (községet tetemes anyagi kár érte. A kártérítés fedezése végett a tanács a hadügyi népbiztossághoz fordult. Megindult a felelősségre vonás. Vádbiztosi rendelet alapján a kassai III. hadtest forradalmi törvényszékének mindazokat a személyeket be kellett jelenteni, akik a csehszlovákok kivonulása alkalmával akár a Vörös Hadsereg