A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

254 ZAüOR TIBOR A birtokos és bérlő összlétszámot az 1920-as statisztika nem részletezi, ellenben az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a helyzet a következő volt: 100 holdon felüli birtokos 13 100 holdon felüli bérlő 7 10—100 hold közötti birtokos 164 1 holdon aluli és 1—10 holdas 224 összesen: 408 A birtokosok és bérlők száma 10 év alatt tehát 32-vel, tisztviselő: keresők száma 21 fővel eltartottaké 50 fővel, viszont cseléd: keresők száma 495 fővel eltartottaké 887 fővel munkás: keresők száma 972 fővel eltartottaké 850 fővel szaporodott. A lakosság döntő többsége a mezőgazdaságban dolgozik, ezeknek is igen jelentős része mezőgazdasági munkás, akik főképpen a birtokosok és bérlők földjét, elsősorban Windischgraetz Lajos hercegi latifundiumát művelték. Jelentős számban vannak kisbirtokosok (1—10 hold), akik Kispatak, Hécze és Hustác városrészben laktak. Az iparban, kereskedelemben a kisiparosok és kiskereskedők vannak túlnyomó többségben. A nagyközség iparát a gőzmalom, a törkölyfőzde, a malomkőgyár és a téglagyár jelentette, amelyek üzemeknek is alig feleltek meg, 40—50 munkással üzemeltek; legnagyobb a fűrésztelep volt, ahol 190 ember dolgozott. Az üzemek fiatal alapítások voltak, a fűrésztelep 1915-ben, a kőbánya 1917-ben, a téglagyár 1918-ban kezdte meg üzemelését. A helyi társadalom „krémjét" néhány dzsentri, földbirtokos, járásbíró, orvos, ügyvéd és családjuk alkotta, akikhez a nagyobb számú főiskolai, gimnáziumi, tanítóképző intézeti tanár és családjuk igyekezett felzárkózni. A hercegi család csak kivételes alkalmakkor érintkezett ezzel a réteggel. A lakosság több mint egyharmada külterületeken élt: Halászhomokon, Györgytarlón, Várhomokon stb. A lakóházak több mint egyharmada vályogból vagy sárból épült. Politikai párt nem működött Sárospatakon, a politikai ügyeket, eseményeket az úri kaszinóban beszélték meg a helyi urak, akik hű kiszolgálói voltak az uralmon levő Nemzeti Munkapárt programjának. A Munkapárt a magyar társadalom legkevésbé nemzeti és leginkább kizsákmányoló elemeit: az arisztokráciát, a nagybirtokos osztály többségét, a monopolista nagyburzsoáziát tömörítette. A gyér iparral rendelkező településre a szocialista tanok igen lassan jutottak el. A háború utolsó évében alakult meg az építő-, majd a malommunkások szakszervezete.