A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

KIS DÁNIEL ÖNÉLETRAJZI NAPLÓJA 245 JEGYZETEK [1] Mészáros Dezső festő, szobrász és keramikus. Született: 1881. Autodidakta. Beutazta Tuniszt, Egyiptomot, Zanzibárt, Elő-Indiát, több kiállítást rendezett Budapesten s külföldön egyéni, gyakran exotifcus vagy őstörténeti ízű műveiből. Új idők lexikona 17—18. kötet 4506. (Bp. 1940.) Meghalt Miskolcon 1969ben. Néhány munkáját a Herman Ottó Múzeum őrzi. A Művészeti Lexikon nem ismeri [az ott található Mészáros Dezső (III. 303.) nem azonos a most ismertetett napló

1 egykori tulajdonosával]. [2] A dráma feltehetőleg protestáns szerző műve. Nagyon valószínű, hogy Kis Dániel birtokában lehetett. Ismertetésére más helyen gondolunk. [3] A naplólfüzet múzeumba kerülésének idejét pontosan nem tudjuk megállapítani. Annyi bizonyos, hogy 1953-ban kapott leltári számot. [4] A jegyzetlap mérete: 17x5 cm. Leltári száma: 53.4490.1. [5] Ez a megjegyzés Mészáros Dezső korábbi jegyzetével ellentétben áll. Korábban dédnagyapjának tartja Kis Dánielt, itt pedig szépnagyapjának. Mészáros is észrevehette az ellentmondást, ezért röviden levezeti származását. Eszerint i naplóíró Mészáros Dezső dédnagyapja volt. [6] Mészáros írásos bejegyzései a naplóban: Árvíz (5 A), Napóleon (7 B), Árvíz (11 B), Éhínség 1817 (38 A) 1784 16 ... ^ 1818 18 r

L ' 4 34. Dédnagyapja korát számítja ki házasságkötésének esztendejében. Gúnyvers (42 B), Halotti vers (51 A), Nagyanyám születése (57 B), Éhínség (71 B), Éhínség (72 A). Kolera 1831 (79 B), Árvízen (87 A), Földrengés 1834 (91 A), Bő esztendő 1835 (94 A), Betegsége (99 B), Mészáros a napló legérdekesebb adatait emeli ki. [7] A napló első része így inkább önéletrajz. A füzet címlapja: „Kis Dániel Biográfiája, vagy életének rövid leírása." (1 A) [8] Tornaija: Göimör—Kishont m. Ma Csehszlovákiában. F. Vályi: a. m. Felsővály: Gömör—Kishont m. Ma Csehszlovákiában. Szendrő: Borsod m. Meszes: Borsod m. Berente: Borsod m. Rátka: Zemplén m. V. ö: Magyarország: helységnévtára (Bp., 1944.) A címszó alatt. (A továbbiakban MHNTR.) [9] Dobsina. Gömör—Kishont m. Ma Csehszlovákiában. MHNTR. [10] Sárospataki diákéletére vonatkozóan két bejegyzést találtunk a sárospataki egyházikerületi levéltárban (Tabella discipulorum Clarissimi Porfessoris Stephani Porkoláb — A tóga tus és non tóga tus ifjak vizsgálati táblázatai 7,24. p.) az 1806/7-es és az 1812/13-as tanévekből. Három tárgyból vizsgázott, mindkét alkalommal mindegyik tárgyból bene osztályzatot kapott. [11] Görgő: Szepes m. Ma Csehszlovákiában. MHNTR. • [12] Az egyházlátogatasi jegyzőkönyvek (Sp. Egyházkerületi Levéltár Görgői járás 15. sz. 73., 79., 89., 99. p.) adatai szerint 1812-ben „példás szorgalmatosságű a tanító, 1813-ban épületesen tanít, ugyanebben az évben a látogatók kifogást emelnek ellene, 1814-ben pedig már az új rektor érkezik. A régi tanító a papi státus iránti igényét bejelentette. [13] KD nem tesz arról említést, hogy ki ez az „álnok lélesk". Nem valószínűtlen, hogy az a bizonyos Bagoly nevezetű kicsapott pap. V. ö. itt 15. sz. jegyzet. [14] Jablonca: Abaúj-Torna m. Ma Csehszlovákiában MHNTR. [15] Bagoly ellenlábasa volt KD-nek. így emlékezik meg róla naplójában: „a kivel nekem is (Bagoly) sok bajom volt Görgőn láktomban, a kinél az Istennek, kivált mások rágalmazásában, huntzfiutaíbb teremtése ez időben nem volt, verje meg őtet az példásképen, a ki őtet teremtette, mert nékem meg-ölő gyilkosom volt." KD az ügyet vizsgáló esperesnek kijelentette, hogy még Fetrit is hajlandó otthagyni, de Bagollyal együtt nem dolgozik. [16] Komjáti: Abaúj-Torna m. MHNTR. [17] Szin: Afoauj-Torna m. Petritől 6 kilométerre fekvő község MHNTR. T18] Az egyházlátogatási jegyzőtkönyvek (Sp. Torna — Szilicei járás 1800—1842. Jelzet: 18. ) szerint a tanító ellen 1816-ban panasz nincs (101. p.), 1817-ben: