A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

228 KILIÁN ISTVÁN hol voltam Innepeken, supplicalni, s a tb." (4 A). Később, sárospataki diákélményei leírása után pedig így nyilatkozik: ,,A milly dolgok már ezután feljegyeztetnek, már akár magamat illetőek légyenek, akár másokra tartozzanak, Rectorságomban történtek." (20 A). Ezután bejegyzéseit rendszeresen dátumozza, s így minden valószínűség szerint 1812 januárjától már napi élményeit vezeti a füzetbe. KIS DÁNIEL ÉLETE Életéről maga vall naplójában [7]. Született Szikszón 1784-ben. Apja Nagy-Mihályi T. T. Kis András, anyja Aszalai Szabó Sára volt. Apja Szikszón adminisztrátor volt. Kis Dániel szüleinek elsőszülött fia. Testvérei: Pál, Sára, Zsuzsanna, Erzsébet és Lídia később születtek. A család Szikszóról hamarosan elköltözik Tornallyára, ahol is apja ordinárius prédikátor lesz. TornaíZi/áról Harmatzra. Harmatzról F. Vályiha, innen hét esztendő múltával Szendrőbc költöznek. Szendrőben 8 esztendeig lakott a család. Innen Meszesre költöznek. (4 A.) Meszesről pedig Berentére 1807-ben. A család végül is itt állapodik meg. Kis Dánielt apja 10 esztendős korában Pál öccsével együtt 1794-ben Rát~ kára [8] viszi „tót szó kedvéért". 1794-ben a „Tót szónak nagyobb tökélletesítésére, egyszersmind a meg-romlott Német nyelvnek valamennyire való tanulására" elvitte apja Dobsinára. Két esztendeig laknak itt Pál öccsével. Ezután „látván az édes Atyám, hogy Dobsinán [9] — írja naplójában Kis Dániel — kivévén a Tót nyelvet, a Németbe igen kevésre mentünk, a mibe boldogultunk is, igen otsmány Dialectus volt, el vitt tehát bennünket a valóságos igaz és szép Német nyelvnek helyére, a Szepességre, nevezetesen Lőtsére" az 1797-es esztendőben. Miután a német nyelvet viszonylagosan jól megtanulta, a sárospataki iskola diákja lett 1799-ben. Tanulmányait itt 1812-ig [10] végzi, s a naplójában is leírt fájdalmas pataki búcsú után előbb Görgőre kerül [11] rectornak ugyanebben az évben. Görgőn tanítói tisztét 1815. január 19-ig viseli. Ekkor — írja naplójában (26 B) „ ... el végezvén ekképpen Tanítói hivatalomat .... hozatott helyettem S.Patakról Rectornak Jámbor Péter Togátus Deák" [12]. Papi hivatalt szeretett volna megpályázni. Ez azonban naplója tanúsága szerint — nem sikerült neki. 1815. április 4-én Lenkén először vesz részt az úgynevezett tractuális papi gyűlésen. Április 14-én ismét papi gyűlésen vesz részt, amelyhez újabb reménységeket fűz. Reményeit azonban „egy álnok lélek semmivé tette" [13]. (28 A.) Ebben az esztendőben többször is megpróbálkozik azzal, hogy papi állásra jelöltesse magát, ez azonban valamiféle gáncsoskodáson mindig megbukott. 1816. márciusában a papi gyűléshez újabb kérelmet nyújt be azzal, hogy most már tanítói hivatalt is kész vállalni addig, amíg papi státust nem tudnak teremteni számára (30 B). Hosszas huzavona, újabb és újabb kérvények beadása után 1916. április 2-án Petribe rendelik ugyancsak tanítónak. De még ugyanennek a hónapnak 6-án a jabloncai [14] pap meghívta káplánjának. Ezt azonban, bár nagyon szerette volna, már nem vállalhatta el. Petriben kisebb kellemetlensége támadt. A petri pap Kis Dániel odakerülése után néhány hónappal, meghalt. A napló írója a megüresedett stallumot szerette volna elvállalni, helyette azonban az esperes egy Bagoly nevezetű kicsapott papot akart Petribe helyezni. Kis Dániel a község-