A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek

BORSODI, ABAÜJT ÉS ZEMPLÉNI CÉHPECSÉTEK 217 56. kép. A sárospataki fazekas céh 57. kép. A miskolci fazekas céh pecsétje 1768-ból. 1768-as pecsétje. peremet, alul egy szalagban 1768-as, ill. 1778-as dátum olvasható. Középen a stilizált mozgó tengelyű kéttányéros korongon gömbölyű kétfülű virágdíszes váza látható. Rajta kétoldalt ,a fazekas-embléma szokott háromszögű fakésének vésete van (57. kép). A harmadik, 1876-os pecsétet már a fazekas ipartestület készítette. A sárgaréz fejű, esztergált fanyelű pecsét nyomókorongja 3,2 cm átmérőjű. Körbefutó feliratán („A MISKOLCZI FAZEKAS IPAR TÁRSULAT PECSÉTJE") belül szalagban 1876-os évszám, fölötte fazekaskorong, tulipános gömbölyű váza, s kétoldalt két fakés vésete díszíti a pecsétet (58. kép). VI. Vegyes céh- és ipartársulati pecsétek 65. A miskolci általános ipartársulat 1885-ben alakult meg, s pecsétje is az 1880-as évek közepén készülhetett [113]. A 3,5 cm átmérőjű kerek pecsét nyomófeje réz, nyele esztergált fa. A nyomófelület körirata: „A MISKOLCZI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT PECSÉTJE + ". Közepét korona alatt két pálmaágai övezett egyszerű pajzsban álló, kezeiben három kalászt és szőlőfürtöt tartó hajdú alakja, azaz Miskolc ez időben használt címere díszíti (59. kép). 66. A miskolci zsidó céh alapítása 1836-ban történt, s a céh még ebben az évben pecsétet is csináltatott. E pecsétnek csak lenyomatát ismerjük, mely Goldblatt Ábrahám suszterlegény 1853-as keltezésű vándorkönyvében maradt meg [114]. A kerek, 3,7 cm átmérőjű, szép rajzú pecsét körirata és ábrázolása a több mesterséget űző kézművesek összefogását jelképezi. A feliraton („A MISKOLTZI. IZRAL. TÖBFÉLE. MESTEREMBEREKBŐL ÖSZVESZÖVETKEZET. CÉH. PETSETIE.") belül egy babérkoszorú és egy ötágú' korona szintén kört alkot, melyben két összefonódó kéz, és 1836-os évszám látható (60. kép).