A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)
BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek
BORSODI, ABAÜJI ÉS ZEMPLÉNI CÉHPECSÉTEK 209 a készítés évszáma (1833) olvasható, aljára apró betűkkel ,,A lsö Jan" — pontosabb dátumot véstek. A pecsét magassága nyéllel együtt 11 cm, ovális nyomófelületének legnagyobb és legkisebb átmérője 3, ill. 2,5 cm. Az 1872, a kézművesség szervezeti reformja utáni évekből a miskolci magyar szabó ipartársulat pecsétjének nyomata maradt meg egy 1881-es keltezésű tanulólevelen [73]. A 3 cm átmérőjű egyszerű kerek pecsét köriratán („MISKOLCZI MAGYAR SZABÓ IPAR TÁRSULAT") belül babérkoszorúban a készítés évét jelző 1873-as évszám olvasható. 38. A mádi „szabó, suszter és több ipar mesterei"-ne | k céhpecsétje csak nyomatban maradt meg [74]. A repedezett, hibás vörös pecsétnyomat kerek, átmérője 3 cm. Körirata: „SIGILLVM.SARTOTVM.MADIENSIVM.1774". A pontozott körön belül két koronás oroszlán hatalmas ollót tart. A pecsét felirata, motívuma arra utal, hogy az eredetileg a mádi szabók önálló céhének volt a pecsétje. Később, így 1853-ban is (amikorból nyomatunk származik), közös céhbe tömörültek a falu kézműves mesteremberei, s közösen használták a szabók régi céhpecsétjét. 39. A bodrogkeresztúri szabók 1804-ben nagy formátumú réz pecsétet készíttettek [75]. A lapos, mély vésetű pecsétfejhez rövid henger van forrasztva a nyél rögzítéséhez. A nyomófelület külső peremét bordázott mély vonal díszíti, ezen belül felirat van: „PRIV.BOD.KERÉSZTUR:VAROSA.SZABO.CZEH.PETSETY". A pecsét közepén ötágú korona, két oldalán 1804-es évszám, alatta négyszögben szétnyitott olló és szárai között férchúzó vésete van. A négyszög két oldalán két hosszú nyelvét kiöltő oroszlán áll, lábaik alatt babérág, s közöttük vasaló van. Magassága 3,5 cm, átmérője 4.5 cm (43. kép). 40. A bodrogkeresztúri szabó, pék stb. mesterek céhének pecsétje kicsi testű sárgaréz pecsét [76]. A lapos korong nyomófejből tüske nyúlik ki, amelylyel a nyélhez kapcsolódott. Nyomófelülete ovális, külső peremén két vonal között felirat fut: „B.KERESZTURI TÁRSASÁG CZÉH PECSÉTJE". Közepén vésett talapzaton oroszlán áll, lábaival ollót és férchúzót, kiflit és egy, a paszományosokat jelző bojtot tart. Magassága 3,5 cm, ovális nyomófelületének legnagyobb és legkisebb átmérője 3, ill. 2,8 cm (44. kép). A 19. század közepén készült pecsét jelzi, hogy Bodrogkeresztúron a korábban működött szabó céh megszűnt, és a többi kézműves mesteremberrel közös céhet alakított. 41. Az abaújszántói szabó céh 1818-as pecsétjének nyomata egy vándorkönyv 1851-ből származó bejegyzése mellett maradt fenn [77]. A vörös viaszba préselt pecsét rossz nyomatú, a lényeges motívumok azonban kivehetők. Az ovális pecsétnyomatot (legnagyobb és legkisebb átmérője 3, ill. 2,4 om) nyitott szárú ollót tartó két szembefordult oroszlán uralja, fölöttük korona, alattuk vasaló rajzával. A köriratból „Szántói Sza . .. Petsett.. 1818" vehető ki. 42. A tokaji szabó céh pecsétje egy miskolci szabólegény 1847-ből való vándorkönyvében maradt meg [78]. A kör alakú, 2,5 cm átmérőjű, vörös viaszba nyomott pecsét körirata a következő: „A H TISZATOKAI SZABÓ CZÉH PECSETI". A belsejében ötágú korona alatt két ágaskodó oroszlán egyszerű vonalú pajzsban levő ollót és férchúzót tart. A pecsét évszámmal nincs ellátva, de formája és metszése alapján készítési idejét a 19. század elejére tehetjük. 43. A mezőcsáti szabó és szűcs mesterek céhének pecsétje 1838-ból való [79]. A vándorkönyvben fönnmaradt, vörös viaszba nyomott kerek pecsét átmérője 14
