A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

MEGAY Géza: Az avasi temolomi ásatások

A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei Az avasi templomra vonatkozó okleveles adatokat csak a XV. század elejétől ismerjük. A legrégebbi — csupán egyházi életre utaló — adat az 1335. tájáról származó pápai tizedlajstromban található. Eszerint Miskolc 9 garas adót fizet, Bocs község 5 garast [1]. Miskolc temploma, egyháza, tehát a kisebbekhez tartozhatott. 1365 előtt szerezte meg Miskolcot Nagy Lajos a Széchiektől [2]. Egy 141 l-es oklevél már említi az Avasi templomot [3]. 1489-ben, 1490-ben és 1504-ben egy János nevű lelkésze volt az egyháznak [4]. Ezt bizonyítja a templom helyreállítási munkálatainál 1924-ben az északi bejárat fölött, különböző mészrétegek alatt előkerült felirat (III—

IV.) is. A feliratban szerepel az 1489es évszám és a Joannis név. Az évszám vagy a templom nagymértékű átalakításának, vagy inkább a teljesen elkészült templom felszentelésének idejét jelölheti. 1544-ben a budai pasa csapatainak Miskolcra történt becsapása következtében leégett a templom is [5]. Miskolcot újra kellett építeni. 1544-ben megalakult a mai ref. egyházközség véglegesen, mely után három évre elkészült az Avasi templom harangtornya [6]. Az 1920-as években történt renoválás alkalmával előkerült a torony bejárata fölött, a vakolat alól egy faragott kőtábla. Ennek a kőtáblának a felirata elmondja, hogy az avasi harangtorony 1557-ben készült, amikor Gombos Pál volt a bíró (azaz főgondnok Szíjgyártó Mátyás a kurátor, azaz városgazda) az egyház lelkésze Gergely pap, latinos feljegyzés szerint Georgius presbiter. Az egyházközség megalakulása után a tornyon kívül, a hatalmas méretű Avasi templom romjaiból való felépítése is megtörtént, hogy mikor kezdődött a templom belső részeinek, a lapos menynyezetnek a felépítése, a templom zsindelyezése, a tetőszerkezet felépítése, azt pontosan nem tudjuk. 1560-ban még egy felterjesztésben bepanaszolta a város diósgyőri földesúrnőjét, Fánchy Borbálát, hogy akadályozza a népet romokban levő templomának felépítésében, közben azonban mégis felépült a templom, mert 1569-től fennmaradt tanácsi jegyzőkönyvekben már nincs adat az újjáépítéséről, s így nyilván a templom 1569-re már felépülhetett [7]. Még az 1920-as években a templom északi falán, a volt sekrestye helyén megvolt a miskolci Bakos Balázs emléktáblája, aki az egyház és katonai ügyek körül számos érdemeket szerzett. Az emlékmű felirata, mely fölött a család címere volt, domborúan kifaragva — a következő volt: GROSA; DN;;;; FIERI (?) ANNO; MDCXLII; EPITAPHIUM GROSI BLASI BAKOS DE — MISKOLC REI MILITARIS BENE EXPERITI NEGOTIÓRUM — REIPUB CONSULTISS ?) DE — ECCLA OPTIME MERÍTI PLA — CIDE EX HAC MISERI ÁRUM VALE — IN PÁTRIÁM CAELESTEM EVO — CATI ANNO D; 9