A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

226 GÖMÖRI JÁNOS [19] Bakó Ferenc: A magyar paraszti mészégetés kutatása. Magyar Tudományos Akadémia II. Oszt. Közi. 3. Muzeológiai sorozat I. k.. 2. sz. Bp. 1951. 285—330. 2. ábra. 17. ő. Bauerliches Kalkbrennen in Ungarn. Acta Etnographica. Tom. 3. Fasc. 1—4. Bp. 1953. 339—420. Abb. 2., 5., 22., 27. [20] Bakó i. m. 285. [21] Gulyás József—Kántor Mihály: Sárospatak és vidéke. Magyar városok monográfiája. Bp. 1933. 16.: 1561-íben Perényi Gábor Kassáról hozat meszet a templomépítéshez. [22] Román János: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel a Hegyaljára. Tört. Évk. Miskolc 1965. 21.: Az 1567 —70. évi kistoronyai urbáriumokban utalás történik a mészégetés terhére, úgy látszik, ez a szolgáltatás korábbi időkig nyúlik vissza. Makai László: í. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631—1648. 222.: Kistoronya, 1632. évi urbárium: „Egy kemence meszet is tartoznak anmuatium berakni és kiégetni az chernahaiakkal egiüt, melleit ki egetuen es elkeszülnen, azt annak utána az jószággal hordattiak es szallittattiak el.. ." 290. Csarnaho, 1648 évi Urbárium: „Mész égetésben az kis toronyaiakkal edgyütt var szükseghere meszet tartoznak megh égetni." [23] Makkai i. m. 246; [24] Makkai i. m. 245; [25] Makkai i. m. 314; [26] OL. Arch. Fam. Rákóczi fasc. 3. „Az mész követ, ha Isten utatt ád, mert most Ej el napal esik az esső, Ide fogom hordatni az Nd parancsolattá szerint... Noha bizoni Nem kevés karaual leszen, Ladmoczon leuen készen az kő, az kemencz-eis ott vagyo, az fais csak ott melletthe körül Ide hordatni illien meszi földön, itt meg uiobban faiat hordatni, Az meni meszet kelt száz szekerén hozathatna Ide ember Ladmoczrull, es annak Égetésére való faiat köniebben ott meg hordani, anni mésznek ualo köuett fatt, Eott száz hatt száz szekér sem hozza meg teöbbis Ha az Varmegie ugi Itetihe volna szaporabnak az tokaira való mész kő hordasatt, nem Egettethe volna Ladmoczon. [27] Közli Szilágyi Sándor: Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve 13. k. IX. darab, 76. „Minden kemence mész kíégetésétől adatik fi. 8.; Heti pénze egy kemence mészégetéstől (ezt nem inseráltam az Extractusban, mert bizonytalan mennyi égettetik) Czipó napjában 4; bor napjában justa 1; ez nem mindenkor vagyon, csak az mikor dolgozik." 1652-ben Munkácson is konvenciós .mészégető (Paszikai Mihály) dolgozott. (U. o. 83. o.) [28] OL Arch. Fam. Rákóczi fasc. 19. Debreceni Tamás prefektus írja (60 öl mészkő) „nagy kemencze leszen ugyan, .ha négy kemenczeben bele megyén, itt nekünk nincsen oly kemenczenk, noha enis itt valóban megh nagyobbittattam". Itt köszönöm meg Détshy Mihálynak, hogy levéltári kutatásaiból több ide vonatkozó adatot rendelkezésemre bocsátott. [29] Erre a lehetőségre Kuklay Antal hívta fel figyelmemet. [30] Gulyás—Kántor i. m. 16. 1423, Dominicius de Patak; 1436, Dionisius de Patak; 1451, Thomas Jakczo de Patak; 1478, Stephanus Péchy de Patak. [31] A kódex anyagát Mészáros István neveléstörténész dolgozta fel. Mészáros I.: Theodolus költeménye a Szalkai-kódexben. Különnyomat a Filológiai Közlöny 1964. 3—4. sz.-ból. U. ő. Szálkai László fogalmazási tankönyve 1490-ből. Klny. a Filológiai Közlöny 1966. évi 3—4. számából. U. ő. A Szalkai-kódex glossszáinak helyesírása. Klny. a Magyar Nyelv 1966. 1. számából. [32] Mészáros I.: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga. Klny. a Századok 1966. évi 4—5. számából. 860. [33] Békefi Rémig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Bp. 1906. 85. old. Bártfán az iskola a Szent Egyed templom szomszédságában volt 1513. és 1518. között. 136. old.: Nagyszebenben az iskola a plébániatemplom temetőjénél állott. A XV. századi gyöngyösi iskola fallal és árokkal 'kerítve, a nagy-