A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

A SÁROSPATAKI R. K. TEMPLOM MELLETTI 1,968-AS ÁSATÁS JEGYZETEK [1] Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról.. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. Szeged. 1966. 127—135. [2] V. Ember Mária: XVI—XVÍÍ. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból. Fólia Archeologica XIX. (1968) 151—183. [3] Molnár Vera: A sárospataki rotundáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966—67. Szeged. 1968. 153—158. [4] Molnár: A sárospataki... 154. [5] A beszámolóban a folyamatban levő templomásatásnak az 1968. évi eredményeket kiegészítő adatai is szerepelnek. [6] Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc 1966. 185. 1534-ben kér szakembereket a kassai tanácstól Perényi Péter, pataki építkezéseihez. 1537. decemberében a két király, János és Ferdinánd megbízottai már a falakkal övezett belső városban tárgyalnak és az itt álló templomiban hallgatnak misét. [7] Szombathi—Gulyás: A sárospataki főiskola története. Sárospatak, 1919. 30. — 1542. okt. 24-én kelt Perényi Péter levele a fogságból, amelyben várnagyának, Végh Antalnak meghagyja, hogy a templom építését félbe ne hagyják, fedélzetéről gondoskodjanak. Adalékok

1 Zemplén vármegye történetéhez II. k. 38. A külső vár ún. Vízikapuja fölött olvasható 1541. ápr. 11-i dátum nagyjából a külső várfálöv építésének befejezését jelzi. [8] Bertalan Vilmosné—H. Gyürki Katalin: Középkori útrendszer kutatása a budai várnegyed területén. Budapest Régiségei XXI. 1964. 363. [9] Zoltay Endre: A budai várnegyed területén középkori útburkolások során előkerült vasanyag vizsgálata. Budapest Régiségei XXI. 1964. 365. \10] Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából. (XIII—

XV. sz.) Budapest Régiségei. XX. 1963. 339. [11] Méri István: Beszámoló a tiszalök—rázonypusztai és turkeve—mórici ásatások eredményeiről. II. Aroh. Ért. 81. 1954/2. 148. o. XXXV. t. 7. Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. (XI— XVII. sz.) Arch. Ért. 90. 1963/2. 18. kép. 5. 212., 226. o. Holl Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. Budapest Régiségei XVII. 1966, 16. kép. [12] Molnár: Beszámoló. 1. kép. [13] Dr. Gedai István határozta meg. 1308—1342. garas CNH. H. 6. hamis. f 14] Radocsai Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Bp. 1967. 65. kép. Kisdisznódi Madonna. 1400—1410 körül faragott faszobor. Albert Kutal: A budapesti .,szép Madonna". A Szépművészeti Múzeum Közleményei 23. Bp. 1963. — A kisdisznódi Madonnára dr. Entz Géza hívta fel a figyelmem. A szobortöredék hazai viszonylatiban „unikum" jellegét dr. Balogh Jolán is hangsúlyozta. Szívességükért itt mondok köszönetet. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux—Árts N° 23. 1963. 21—40, 121—131. 20. kép; Országos Szépművészeti Múzeum. A régi Szoborosztály kiállítása. Vezető. Bp. 1956. 26. kép. Kő. Madonna, keletnémet mester XIV. sz. végi művének meghatározva. [15] Holl Imre: Középkori kályhacsempék' Magyarországon. I. Budapest Rágisógsi XVIII. 1958. 226. o. 50—51. kép. [16] Albert Kutal: Cestké gotické socharstvi 1350—2450. Prahx 1962. 6. t. a., b.v 62. t. Gerevich László: A budai szobrászat és a prágai Parler-műhely. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bp. 1954. 62. o. [17] Wilhelm Pinder: Die Deutsche Plastik von ausgehenden Mittelalter bis zum Ende der Renaissance. Potsdan I. 1924. 148. o.-tól II. 1929. [18] Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1907. IV. köt. 143., 252, (Memória Dignitatum.) (A szobortöredék részletekbe menő vizsgálata nem e beszámoló feladata.)