A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

A SÁROSPATAKI R. K. TEMPLOM MELLETTI 1968-AS ÁSATÁS 123 század második felében. Ez kizárja, hogy a kódex kolostori iskolában keletkezett [32]. Nagyobb városainkban ez idő tájt már magas színvonalon álló plébániai iskolák működtek, és ezek általában a templom szomszédságában épültek [33]. A tanulóknak éneklés, istentiszteleteken és temetéseken való közreműködés miatt gyakran át kellett menniük a templomba, vagy a cinterembe. A temető kerítésfalán, az iskola közelében nyíló kiskapu a fenti célt szolgálhatta. Városi iskola működése 1521-ben is kimutatható Sárospatakon [34]. 1528-ban Ferdinánd hadvezére, Serédi Gáspár, több ostrommal elfoglalta a várost és felgyújtotta annak erődítéseit [35]. Valószínűleg ekkor rongálódott meg az iskola is. A K-i pincelejáróban megfigyelt égésfoltok, a kormos oszlopfél-töredék és az épületen kívül, a XV. századi kőburkolat feletti elegyengetett égési réteg mindenesetre azt mutatja, hogy az épület leégett. Az égési réteg feletti habarcsos, kőtörmelékes réteg a templom XVI. század eleji átalakításának emléke lehet. (17. kép.) Ezután az iskolaépületet valószínűleg nem használták eredeti rendeltetésének megfelelően, hanem a templomépítkezéssel kapcsolatos alárendelt funkciót töltött be. 1531, a református kollégium ősét képező alsóbb fokú iskola hagyomány szerinti alapítási éve [36]. A korábban megrongált és a városfalépítés miatt amúgy is lebontásra ítélt városi iskola diákjait telepíthették át az új iskolaépületbe, amelyet a korábbi Begina-házból „lebontással átalakítással, megtoldással" [37] építettek fel. Ezt a kolostorépületet, amelyet a hagyomány szerint 1506-ban építtetett Pálóczi Imréné a Begina nővérek számára, az 1510— 20-as években már a Klarissza nővérek birtokolták [38]. Majd amikor a klarisszák is elhagyták, az iskola költözött bele, így ez a kollégium legrégibb épülete, a későbbi Trója—Huta sor. Bizonyos alaprajzi hasonlóság is felfedezhető a Trója—Huta sor 1819-ből való alaprajza és a templom mellett feltárt XV. századi iskolaépület alapjai között. A kollégium legősibb épületcsoportjának 1858—59. évi lebontás előtti homlokzati rajzait pedig — a későbbi átalakítások ellenére is — figyelembe keli venni a templom melletti iskola rekonstruálásánál, hiszen az új iskolaépületet az akkori követelményeknek legmegfelelőbben, de valószínűleg a hagyományok figyelembevételével alakították ki [39]. Az iskola a XV—

XVI. században tulajdonképpen egy tágas terem volt, amint az korabeli ábrázolásokon látható [40]. Különböző korú gyerekek egy helyen tanultak. Mivel a rektor és a tanulók egy része az iskolában lakott, a tanterem, mellé kis kamrákat kellett építeni [41]. Az iskola pincéje a rektor javadalmainak tárolására szolgált [42]. A templomtól Ny-ra feltárt XV. századi, fent említett épület elhelyezésében és analógiák alapján rekonstruálható megjelenésében megfelel a XV— XVI. századi iskolával szemben támasztott követelményeknek. A Perényiek által alapított iskolának tehát több, mint egy évszázadra visszanyúló előzménye volt Sárospatakon [43] — a Keresztelő Szent János templom előtt most feltárt városi iskola. Ebben az iskolában a kor legjelesebb tudósait, modern szerzőket tanított az ifjúságnak, a haladó szellemű ismeretanyagot a karakkói egyetemen elsajátító Kisvárdai János magister [44]. Összefoglalva megállapítható, hogy az 1968. évi ásatás a templom építéstörténetének újabb mozzanataira vetett fényt a templomszentély mögötti rész