A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

A SAROSPATAKI R. K. TEMPLOM MELLETTI 1968-AS ÁSATÁS HQ falujuk határában építették fel kemencéiket. 1639-ben Kistoronyén két mészégető kemencét írtak össze [23], ugyanebben az inventáriumban a sárospataki templom mellett csak a gabonásvermeket említik, és három verem oltott meszet a felső csűrös kertben [24]. Ekkor nem égettek Patakon meszet, ellenkező esetben itt is megemlítették volna a kemencéket, mint ahogy azt például Borsiban tették, ahol 1638-ban a falu szélén két mészégető kemence és két beomlott búza verem mellett, régi mészégető kemencék romjait is összeírták [25]. Egy 1631 decemberében keltezett levél, amelyre Détshy Mihály figyelt fel a Rákóczi-család iratai között, a ladmóczi mészkőnek Patakra való szállításáról és itt égetéséről szól. A levélben Chernél György, I. Rákóczi György prefektusa, számol be az ezzel kapcsolatos nehézségekről [26]. 1652-ből ismert „Mészégető Osztoriczky Pál conventioja" [27], akit a pataki konyhán láttak el. A II. mészégető kemence talán az ő működésének maradványa. Mindenesetre 1650-ben már használtak ilyen nagy mészégető kemencéket a Rákóczi uradalomban egy Sárospatakon kelt levél szerint [28]. AZ ISKOLAÉPÜLET Leírása: A templom Ny-i homlokzatától mintegy 10 méterre egy kőépület maradványait tártuk fel. (14. kép.) Az épület 17,5 m hosszú, ÉNy—DK-i tájolású. Ke14. kép. A XV. sz.-i épület.