A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

A SÁROSPATAKI R. K. TEMPLOM MELLETTI 1968-AS ÁSATÁS ^15 A csontok között egy terrakotta szobor töredéket is találtunk. (10. kép.) A szobor stiláris alapon a XIV. század végére, a XV. század elejére datálható. Magyarországon a kerek szobrok között csak fa- és kőszobor analógiái vannak [14]. Egy lapos, kerek kályhaszem-típus, amelyen pártás, hosszú fürtű, telt arcú lányfejet ábrázolnak, a sárospataki szobortöredék eddig ismert legközelebbi párhuzamának mondható. Ilyen kályhaszemek Budán és Visegrádon kerültek elő, és Zsigmond-koriak [15]. A pataki szobor arcvonásai nagy hasonlóságot mutatnak a prágai Parler-műhely alkotásaival [16]. Ugyanakkor eredetének kutatásánál Németországot is figyelembe kell venni, ahol a XIV—

XV. században művészi terrakotta-szobrászat virágzott [17]. A sárospataki szobor egy oltár mellékalakja, vagy egy kis méretű Madonna volt. Az előbbi valószínűbb. Magassága, a fej arányából következtetve, 50 cm lehetett. Pártás fejét, amelyen aranyozás nyoma is felfedezhető, kissé balra hajtja. Lehetséges, hogy a XV. századi Keresztelő Szt. János templom 1438-ban említett Boldogságos Szűz Mária oltárának egyik mellékalakja, Szent Borbála, Dorottya, vagy Katalin [18]. A MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK A templomtól D-re három mészégető kemencét tártunk fel. Leírásuk: Az I. kemencegödrének pirosra, feketére égett pereme az E-szelvény 9. kép. Ossarium. Kuklay A. felv. 8*