A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

394 DÖMÖTÖR SÁNDOR bérel. Mire visszamegy Piroskáért, csak sírját találja. Bánatában rabló lesz, mégpedig nagyon híres, mert kiváló tetteket visz végbe. A madarasi pénzsóvár csárdásné azonban feladja őt a pandúroknak és elfogják. Törvény elé kerül, elítélik, egyik bírája éppen féltestvére. Bár nem fedi fel kilétét, a betyár testvére kegyelmet próbál számára szerezni, de hiába. Felakasztják [27]. A romantikus hévtől duzzadó elbeszélésben a boldog Piroska nevezi imádottját ángyainak. Kedvese révén lesz belőle Angyal Bandi, a később híressé váló kalandor — Jókai szavai szerint. Gulyás József sárospataki helytörténész véleménye szerint a szinyvaparti molnár és unokája daltermő zseni volt. Piroska, a molnár unokája, ki az Angyal Bandi néven betyárrá lett Ónody András földesúr kedvese lett, volt igen sok népdalunk szerzője [28], Jókai elismeréssel emlegeti ezeket a melódiagazdag betyárdalokat, amelyek kifejezik a puszta regényességét, a betyár zaklatott életét. Jókai szerint a dallam együtt születik a szöveggel, de látjuk, hogy ez nem lehet igaz. Piroska az elbeszélés szerint nem ismerhette azokat az eseményeket és azokat az indulatokat, amelyek az előkelő "földesúr pórias hajlamú fiát osztályával szakításra késztették. Nem lehetett ilyen körülmények szerzője a betyárdaloknak; másfelé kell a szerzőt keresnünk [29]. Dienes István szepsii jegyző (élt 1855—1937) a borsodi atyafiak regényes elbeszélései nyomán 1924-ben egy nyomtatásban is megjelent, 32 oldalas kis füzetet írt Angyal Bandiról, az uri betyárról [30]. Szerinte Angyal Bandi apját, ki Sajószentpéteren volt gazdag földesúr, Ónody Andrásnak hívták. Ötszáz holdas birtokon, nemesi kúriájában élt leányával és fiával, kiket gondosan, úri módon nevelt. Fiát Sárospatakon taníttatta, ki itt beleszeretett Kőrössy Terézsibe, a Kutyakaparó csárda tulajdonosának kikapós leányába. Szerelme miatt elhanyagolta tanulmányait. Apja figyelmeztette, hogy ha továbbra is rosszul tanul, be ne tegye lábát otthonába, menjen inkább csikósbojtárnak. Mivel Bandi év végén megbukott, így is lett. Lopott magának lovat, és ment a Hortobágyra. Sikerült neki a zárni számadó mellé beállani, és rövidesen a Hortobágy leghíresebb csikósa lett. Öt éve csikóskodott, amikor tragikus végű kocsmai verekedésbe keveredett. Menekülnie kellett a pusztáról. Egykori otthona felé tartott, amikor véletlenül összetalálkozott apjával, kit megtámadott, majd felismerve őt, elengedett. Miskolc határában pajtásával együtt egy zsidótól elvett két lovat, rnajd egy Hirsch Mayer nevű kereskedőtől rabolt el 52 000 forintot. A szikszói úton betyárokkal verekedett meg az Aranyos csárdában, kik vezérükké választották. Közben felkereste Trézsit is, de hamarosan kiábrándult belőle, amikor meglátta. Egy alkalommal a pandúrok nagyon megszorítják, de túljár az eszükön. Kénytelen álruhát ölteni. Titokban felmegy Budára, és felkeresi Szerémi grófnőt, kit régebben lovagiasan megmentett a rablóktól. Budán a fogadóban mint hamis kártyás rengeteg pénzt nyer, a grófné is szívesen fogadja és marasztalja. Szíve mégis visszahúzza a betyárok közé. Rendet teremt köztük, és megy minden, mint azelőtt. Időközben apja meghal. Hazamegy Sajószentpéterre és sógorától, Vattay Zsigmond táblabírótól átveszi az őt illető gazdaságot. Űjra úri módon él, és feleségül veszi Madarassy Sárát, Borsod megye egyik legszebb leányát. Az urak szemet hunynak fiatalkori viselt dolgai felett. Angyal Bandi azonban nem tudja megtagadni betyár természetét, és titokban továbbra is eljár lovat lopni. Egyik alkalommal Majtényi Károly megyei alispán két szép almásszürke